Megnyitó: 2019. november 29., 12 óra
Helyszín: félemeleti kiállítóterem
A tárlat kurátorai: Ljubica Vuković Dulić, dr. Ninkov K. Olga

A megnyitó programja:
Mgr. Hulló István, a Szabadkai Városi Múzeum igazgatójának köszöntő beszéde
Ladik Katalin: Tranzit Zoon – videomunka
Megnyitó beszédet mond Dr. Fabényi Júlia, a budapesti Ludwig Múzeum igazgatója és Nebojša Milenković, a Vajdasági Kortárs Művészeti Múzeum főmuzeológusa
Szombathy Bálint: A vonalon – performansz

A kiállítás létrejöttét Szerbia Művelődési Minisztrériuma és Szabadka Város támogatta
A tárlat időtartama: 2019. november 29. – 2020. május 25.

A Bosch+Bosch Csoport 1969. augusztus 27-én alakult meg a szabadkai Triglav cukrászdában, Slavko Matković (1948–1994) kezdeményezésére, és a helyi Ifjúsági Tribün égisze alatt kezdte meg munkáját. Alapítói Szombathy Bálint (1950), Szalma László (1949–2005), Magyar Zoltán (1951), Basch Edit (1951–2011), Krekovics István (1949–?) és Slobodan Tomanović (1947–?) voltak. Eltérő művészeti nézeteik miatt Basch Edit, Krekovics István, Magyar Zoltán és Slobodan Tomanović hamarosan kiváltak, de újabb tagok csatlakoztak: 1971-ben Kerekes László (1954–2011), 1973-ban Ladik Katalin (1942) és Csernik Attila (1941), 1975-ben Ante Vukov (1955–2012). A csoport 1976-ban bomlott fel.

1970-től a tagok a radikális, innovatív és neoavantgárd művészeti kutatások és kísérletek felé fordultak – a lokális és provinciális ellentételezéseként –, keresve a kapcsolatokat más jugoszláv központok neoavatgárd kollektíváival és az új magyar avantgárd protagonistáival. A csoport olyan új művészeti törekvéseket követett, amelyek 1969–1976 között jelentkeztek a vizuális művészet radikális vonulataiban. Tagjainak alkotói területei a vizuális szemiológia, a tipográfiai és a konkrét költészet, a konceptuális művészet, az irodalom, a tájművészet, a projektek és akciók, performanszok, installációk, multimédia, művészeti kritika és szövegek, új képregény, a küldeményművészet, a művészkönyvek, a szamizdat folyóiratok, a hangművészet és a film voltak. Tevékenységüket új művészeti gyakorlatnak nevezi a jugoszláv szakirodalom.

A tárlat a csoport tagjainak műveit mutatja be: Csernik Attila, Kerekes László, Ladik Katalin, Magyar Zoltán, Slavko Matković, Szalma László, Szombathy Bálint, Slobodan Tomanović, Ante Vukov, valamint két, a csoporthoz közeli művész, Ács József és Markulik József

A kiállítás anyaga magántulajdonból és a következő intézmények tulajdonából származik: acb Galéria, Budapest; Szerb Matica Képtára, Újvidék; Szabadkai Városi Könyvtár; Városi Múzeum, Óbecse; Szabadkai Városi Múzeum; Kortárs Művészeti Múzeum, Belgrád; Vajdasági Kortárs Művészeti Múzeum, Újvidék; Kortárs Művészeti Galéria, Nagybecskerek; Kortárs Galéria Szabadka.

Megnyitó időpont: 2019. május 14., 12 óra
Helyszín: Emeleti kiállítóterem
A kiállítás szerzője: Aleksandar Luković múzeológus, ásványtudós – Belgrádi Természettudományi Múzeum

A földönkívüli eredetű szilárd testű kőzeteket, amelyek az atmoszférán áthaladva nem égnek el, hanem elérik a bolygó felületét meteoritoknak hívjuk. Eredetük az aszteroidákhoz (kisbolygókhoz) köthető, de léteznek meteoritok, amelyek a szomszédos Marsról vagy a Holdról érkeznek a Földre. A meteoritokat feloszthatjuk látott és megtalált meteoritokra, annak függvényében, hogy látták-e áthaladásukat az atmoszférán. A meteoritok neve a becsapódás helyéhez köthető, és általában egy szám is párosul a név mellé, mert gyakran előfordul, hogy a légkörön való áthaladásakor a meteorit több részre szakad, szétszóródik. Jelen pillanatban több mint 17.000 meteoritról tudunk, amelyeket az erre alkalmas intézményekben őriznek. Ez a szám gyors ütemben nő.

A meteoritgyűjtemény a Természettudományi Múzeum szerves része annak alapításától kezdve. Habár nincs belőlük sok, a meteoritok az egyik legértékesebb kiállítási tárgycsoportot képezik. A múzeum kiállítása során a közönség megtekintheti legismertebb meteoritjainkat, a sokobanjait, a jeliceit és a dimitrovgradit. A szerbiai meteoritokon kívül a látogatók megismerhetnek világszerte ismert meteoritokat is, mint amilyen a Canyon Diablo, Mundrabilla, Henbury stb.

Megnyitó időpont: 2019. május 10., 18 óra
Helyszín: Félemeleti kiállítóterem

Dragoljub Zamurović Unter Anderen – Među drugima – A többiek között című fényképkiállítása az ulmi Dunai Svábok Központi Múzeumával folytatott együttműködés eredménye, és magába foglalja a mai Szerbiában, Romániában, Magyarországon és Horvátországban élő dunai svábok portréit. A Duna menti történelmi településeken készültek Zamurović dokumentumfilmjei, amelyek az interjúkkal kiegészítve betekintést nyújtanak a dunai svábok mindennapjaiba, és elmesélik a kis emberek életét a nagy történelmi időkben.

Megnyitó időpont: 2018. december 13., csütörtök, 18 óra
Helyszín: Földszinti kiállítóterem
Nyitóbeszédet mondanak: dr. Olivera Erić művészettörténész és Nárai Éva publicista
Zenei közreműködő: a Szabadkai Zenesikola diákjai
A tárlat és a tanulmányok szerzői: dr. Ninkov K. Olga és Ljubica Vuković Dulić
A kiállítás 2019. május 31-ig tekinthető meg.

Boschan György festőművész és Akadémiai tanár A gimnáziumot Szabadkán végezte, és a szabadkai Grimasz című szatirikus lap karikaturistája volt. Kiállítói tevékenységét is Szabadkán kezdi meg: 1938-ban a belgrádi Művészeti Akadémia hallgatójaként a Népkörben a Híd folyóirat által megrendezett Jugoszláviai Fiatal Magyar Képzőművészek című tárlaton vesz részt. A belgrádi Akadémián 1949-ben diplomázott, majd ugyanott tanított festészetet 1979-ig. A Szerbiai Képzőművészek Egyesületének rendeletei ellen lázadó Függetlenek (Samostalni) és a Belgrádi Csoport (Beogradska grupa) egyik alapítótagja. A vajdasági művésztelepek elkötelezettje. Jelentősek szabadkai szereplései 1949-ben és 1954-ben, amikor a város képzőművészeti arculatának formálásában vállal szerepet. Művészetében a két világháború közötti hagyományt éltette tovább a jugoszláv szocialista rendszer korai szakaszában is. Olyan alkotóról van szó, aki egyforma figyelmet szentelt a társadalmi-pedagógiai munkának és az alkotótevékenységnek. A belgrádi Képzőművészeti Akadémia tanáraként, tanári-pedagógusi munkája során jelentős képzőművészeti eseményekben is részt vesz – mint például az akadémia első Alapszabályzatának összeállításában 1957-ben. Az Ecskai Művésztelep díjában és Forum díjban részesült. 1984-ben hunyt el Belgrádban. Özvegye, dr. Nada Bošan a Szabadkai Városi Múzeumnak adományozta a művész 26 alkotását, ezzel megalapozva a Boschan György Ajándékgyűjteményt.

A Szabadkai Városi Múzeum Boschan György születésének századik évfordulója alkalmából azzal a szándékkal rendez kiállítást, hogy hozzájáruljon a Boschan-ópusz jobb megismeréséhez, a további kutatásokhoz, a művész méltó helyének kijelöléséhez. A most megjelenő színes katalógusban dr. Niknov K. Olga BOSCHAN GYÖRGY ÉS SZABADKA, valamint Ljubica Vuković Dulić BOSCHAN GYÖRGY – EGYETEMI HALLGATÓ ÉS ELŐADÓ című tanulmányai olvashatóak. A katalógus külön egységét képezi Boschan György közgyűjteményekben fellelhető munkáinak jegyzéke, amelyeből a tárlaton a következő közgyűjtemények szerepelnek: óbecsei Városi Múzeum, zentai Városi Múzeum, Szabadkai Városi Múzeum, belgrádi Zsidó Történeti Múzeum, belgrádi Kortárs Művészetek Múzeuma, szabadkai Kortárs Galéria, nagybecskereki Kortárs Galéria.

„Sem a művészetekben, sem a társadalmi életben nem tűrt meg semmilyen sablont vagy dogmát. Hiányzik sziporkázó szellemessége és találó, éles kriticizmusa a közvéleményben előforduló ámító butaságokról.” (Simin Bosán Magda)

Megnyitó időpont: 2018. november 9., péntek, 18 órai
Helyszín: Emeleti kiállítóterem
A kiállítás szerzője: Ivan Stanić, a Belgrádi Tudomány és Technika Múzeuma gyűjteménykezelője
A kiállítás 2019. január 31-ig tekinthető meg.

A kiállítás célja bemutatni a Robotikai Központ fontosságát, annak alapvető kutatásait, amely azt a modern robotika bölcsőjévé tette. A Központban született ötletek és elméletek, a gyakorlati eredményeikkel együtt hozzájárultak a robotika fejlődéséhez világszerte, mely főleg Japánban, Kínában, az Amerikai Egyesült Államokban, Oroszországban és Franciaországban jár az élen. A Központban folyó munka legnagyobb hozadéka a humanoid robotika területén valósult meg: új matematikai modellek és szoftveres megoldások létrehozása a kontrollrendszer stabilitásának és elemzésének területén, valamint a kétlábú robotok (androidok) mozgásának lehetséges megoldásai, amelyek még ma is használatban vannak. Az ipari és az oktatási robotika terén is úttörő szerepet játszott az intézet.

A látogatóknak lehetősége lesz megtekinteni a világ első protetikus robotmarkát, amely „belgrádi marok” néven vált ismertté, a világ első egzocsontvázát, a világ első ipari antropomorf típusú UMS 1-es robotját, az első robot alsó lábszárat, a Promona 1-et, a Robed sorozat oktatási robotjait, az első jugoszláv digitális számítógépet, a CER 10-et, valamint az „Aktív öltöny” részeit. A tárlaton helyet kap a Joseph Engelberger-díj is, amelyet a központ igazgatója, Miomir Vukobratović professzor kapott, és megismerkedhetnek a „Zéró pillanat” elméletével, amelyet a mai napig használnak az egész világban az androidok mozgatására, illetve a Mihajlo Pupin Robotika Központ legújabb eredményeivel.

Megnyitó időpont: 2018. november 23., péntek, 18 óra

A Szabadkai Városi Múzeum szeretettel meghívja Önt Mihail Petrović Alas, a legnagyobb szerb matematikus életéről és munkásságáról szóló kiállítás megnyitójára, amely születésének 150. évfordulója alkalmából kerül megrendezésre. A  kiállítás a matematikus életéről, szakmai, tudományos, oktatási és irodalmi munkásságáról szól.

Szervezők: Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia, Szerb Matematikai Társaság, Szabadkai Matematikai Társaság

A kiállítást megnyitja dr. Siniša Crvenković, az Újvidéki Egyetem Természettudományi és Matematikai Karának rendes professzora.

Megnyitó időpont: 2017. december 21., 17 óra
Helyszín: Emeleti kiállítóterem
A tárlatot megnyitják: Dudás Károly és Milovan Iković
Közreműködők: a ludasi Ludas Matyi Művelődési Egyesület
A tárlat szerzői: Ljubica Vuković Dulić és dr. Ninkov K. Olga, művészettörténészek

A tárlaton többnyire a néhai művésztelep működése alatt (1967 és 1973 között) készült alkotásokból láthat most a közönség 40 festményt és rajzot, valamint dokumentumokat és Dormán László fotóit, amelyek a művésztelep életét mutatják be. A kiállítók között szerepelnek a művésztelep törzstagjai: Torok Sándor és Török István alapítók, valamint Bíró Miklós, Gyurkovics Hunor, Magyar János, Kerekes Sándor, Petrik Tibor, Siskovszki András, Zsáki István. A kiállított alkotások egy része magántulajdonból, másik része a Zentai Városi Múzeum, a Szabadkai Kortárs Képtár és Szabadkai Városi Múzeum gyűjteményéből került a kiállításra. A tárlatot katalógus kíséri, amelyben a képek mellett Ljubica Vuković Dulić és dr. Ninkov K. Olga tanulmánya olvasható. A kiadványból az olvasók megismerhetik a művésztelep rövid történetét és jelentőségét, valamit a művésztelep előtt és után működő – azonos nevű – csoportot, amelyhez 1978-ban csatlakozott Boros György is. A csurgói művésztelep az Ifjúsági Tribün részeként működött, és országos szinten az első ifjúsági művésztelep volt, valamint Szabadka és környéke első hosszabb ideig működő művésztelepe. A Csurgói Ifjúsági Művésztelep aktív kiállítási tevékenységet folytatott, különösen 1968 és 1969 folyamán. A művésztelep stratégiájának fontos része volt a városon és a kulturális intézmények kiállítási terein kívüli közönséggel való kommunikáció – elsősorban a Ludasi-tó partján levő Csurgón, amely Ludas falu Hajdújárás felőli része. A Csurgói Ifjúsági Művésztelep 1969-ben, a VIII. Képzőművészeti Találkozón, a Jugoszláviai művésztelepek festészete című kiállításon is szerepelt. 1970-ben Forum díjban részesült, amit a Szabadkai Városi Múzeumban megrendezett tárlatukon adtak át. A művésztelep 1969 augusztusától párhuzamosan létezett a konceptualista orientáltságú Bosch+Bosch szabadkai csoporttal. Ennek egyik tagja Szombaty Bálint a Csurgói Ifjúsági Művésztelep tevékenységének egyik legfontosabb mozzanatát annak a közösségi szellemnek a feltámasztásában látja, „amely világszerte gyökeret vert a woodstocki nemzedék – a hippi társadalom és a földalatti kultúra – kollektivista irányultságában”.
A Szabadkai Városi Múzeum tárlata január és február folyamán is látogatható lesz.

Megnyitó időpont: 2017. december 13., 17 óra
Helyszín: Félemeleti kiállítóterem
A tárlatot megnyitják: Sagmeister Laura és prof. Vlada Rančić
A tárlat kurátora: dr. Ninkov K. Olga
A tárlat 2017. február 3-ig tekinthető meg.

Vikler Imre és Újházi Adrienn Mag című kamarakiállítása, a Jugoszláviai festők és szobrászok művei a Szabadkai Városi Múzeum művészeti gyűjteményében című tárlaton, Szabadkai Városi Múzeum, 2017. XII. 13 – 2018. II. 3. A mostani közös tárlat eredendően Vinkler Imre halálának ötvenedik, valamint születésének kilencvenedik éve alkalmából készült. A jeles szabadkai festőművész és a fiatal, tehetséges akadémista kiállított munkáin szembetűnik a múlt/régi és az jelen/új vizuális formák átfedése, összefonódása, miközben a tárlaton az immateriális kapcsolat szinte megfoghatóvá válik. Lépjünk hát a múlt és a jelen összekapcsolódásával együtt az új évbe.
Újházi Adrienn (Újvidék, 1995) a Bogdan Šuput formatervezői szakközépiskolában érettségizet 2014-ben. Jelenleg az Újvidéki Művészeti Akadémia negyedéves, festő szakos hallgatója, Vlada Rančić vezető szaktanár osztályában. 2011 óta vesz részt számos kiállításon és művésztelepen. Eddig hat önálló tárlata volt. 2010-től aktív tagja a Šok zadruga galériának, 2017-től pedig a Híd Kör Art-nak. A klasszikus festészeti technikák mellett, a digitális képábrázolás, a fotók, az installációk és egyéb vizuális kifejezésmódok foglalkoztatják. Eddigi festményeinek fő motívuma a tojás, amely az újjászületés és a termékenység mellett a teljesség szimbóluma is. Újházi Adrienn középiskolásként fedezte fel a Vinkler Imre festőművésszel való rokoni kapcsolatát, aki a családfa harmadik nemzedékének számít. Ezután érdeklődni kezdett munkássága iránt.
Röviden Vinkler Imréről (Szabadka, 1928 – Szabadka, 1967) / A szabadkai Gimnáziumban érettségizett, s a figurális rajztanfolyam résztvevője volt. A belgrádi Képzőművészeti Akadémián végzett festészeti szakon (1947–1951). Csoportos tárlaton először a Vajdasági Magyar Képzőművészek Kiállításán vett részt Palicson (1952). Szabadkára visszatérve általános iskolai tanárként helyezkedett el, majd 1956-tól a szabadkai gimnázium tanára. Műtermet kapott a várostól, ahol 1953–1959 között alkotott. Ebben az időszakban kezdett el művésztelepeket látogatni: Bácstopolyán (1954), Óbecsén (1959-től), Zentán (1967). Tanulmányutakat tett Bécsbe (1953), Párizsba (1955, 1957, 1966) és Amszterdamba (1965). Párizsi ihletésű alkotásait 1955 októberében állította ki Szabadkán Dejanović, Petrik és Sáfrány alkotásai mellett. Első, és életében egyetlen önálló tárlatát a szabadkai Városi Kiállítási Csarnokban 1956-ban rendezte meg. Korai alkotásait a sötét színkezelés jellemzi, a barna és a fekete árnyalatok használata. Festői palettája 1954-től világosodik ki. Az 1960-as évek elejétől szinte egyszínű képeket alkotott, a sötét tónusú szürkéskéktől az ezüstös szürkéig, s ezzel együtt megnyújtja figuráit, képei egysíkúvá válnak. Festészetében az akt, a tájkép, a városkép és a csendélet mellett a portré is megjelenik. Műveinek nagy része Sáfrány műtermében égett el 1970-ben, egy tűzeset folytán. Alkotásai magángyűjteményekben, és a zentai, szabadkai és óbecsei közgyűjteményekben találhatóak meg.

A Szabadkai Városi Múzeumban 2017. október 18-án nyílt meg A megújulás színei című kiállítás, a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum szervezésében, a Nemzeti Kulturális Alap jóvoltából, és Magyarország szabadkai főkonzulátusának közreműködésével. A kiállítás a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából készült, amelyet október 31-én ünnepelnek egész Európában.

A kiállítás 2017. december 10-ig látogatható, keddtől szombatig, 10-től 18 óráig. A megújulás színei című tárlat mellett látogathatók még a Vajdasági Magyar Képtár (1830–1930), Jovan Cvijić – Közép-Európa, Vajdaság, a Vojnich Oszkár (1864–1914), és a Jugoszláviai festők és szobrászok művei a Szabadkai Városi Múzeum művészeti gyűjteményében (1918–1940, 1945–1990), II. rész című kiállítások is. A belépő 100 dinár.

A csoportos tárlatvezetésekre és foglalkozásokra a 064/85-56-334-es telefonszámon tudnak időpontot kérni, Mihájlovity Anikó, múzeumpedagógusnál. A foglalkozások ingyenesek.

A Szabadkai Városi Múzeum szeretettel meghívja Önt a Jovan Cvijić – Közép-Európa, Vajdaság című kiállítás megnyitójára, melyre 2017. szeptember 29-én, pénteken kerül sor 18 órai kezdettel. A kiállítást dr. Németh Ferenc, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar prodékánja nyitja meg. Közreműködnek a Szabadkai Zeneiskola diákjai.

A kiállítás 2017. november 3-ig tekinthető meg.