A Szabadkai Városi Múzeum szeretettel meghívja Önt a Székely Tibor Óceániában című kiállítás megnyitójára, melyre 2022. november 10-én, csütörtökön, 19 órakor kerül sor a múzeum épületében. A kiállítás emléket állít Székely Tibor születésének 110. évfordulójára. Ezen felül 50 évvel ezelőtt lett a Szabadkai Városi Múzeum igazgatója, így erről is megemlékezünk.

A kiállítás kurátora: Simon Vuletić Viktória, a Szabadkai Városi Múzeum múzeumi tanácsosa.

A kiállítást megnyitják: Mihájlovity Anikó, a Szabadkai Városi Múzeum igazgatója, Živković Marija, a zágrábi Néprajzi Múzeum főmuzeológusa, és Pejin Attila, a Zentai Városi Múzeum igazgatója.

Megnyitó: 2022. augusztus 4., 12 óra
Helyszín: földszinti kiállítóterem
A kiállítás szerzője:  Bojana Popović, Iparművészeti Múzeum, Belgrád
A tárlat október 15-ig lesz látogatható.

A Szabadkai Városi Múzeum tisztelettel meghívja Önt a belgrádi Iparművészeti Múzeum „Három plakátkészítő a két világháború közötti időszakból – Janković, Petrov, Babić” című kiállításának megnyitójára.
Köszöntő beszédet mond Mihájlovity Anikó, a Szabadkai Városi Múzeum igazgatója.
A kiállítást megnyitja Bojana Popović, a kiállítás szerzője.

A megnyitót szakmai tárlatvezetés követi. A kiállítás részeként a látogatók vetítés formájában nyerhetnek betekintést Miloš Babić festészeti hagyatékába, amelyet ajándékgyűjteményként a Szabadkai Városi Múzeum őriz, míg a művész életművének iparművészeti része a belgrádi Iparművészeti Múzeum gyűjteményének a része.

A KIÁLLÍTÁSRÓL
A szerbiai plakáttörténet a 19. század végén vette kezdetét, abban az időszakban, amikor a plakát az egyre növekvő fogyasztói társadalom globális szintű kommunikációs eszközévé vált. A plakát abban az időben többnyire nem a művészi végzettségűek munkaterülete volt. A helyzet az első világháború után változott meg, ekkor vált szükségessé, hogy a plakátkészítők művészeti készséggel, kreativitással és újító szellemmel is rendelkezzenek.

A két világháború közötti időszakban, a plakátművészet aranykorában születtek Dušan Janković, Mihailo S. Petrov és Miloš Babić alkotásai is. Ők voltak a plakátkészítés szerbiai úttörői, s ennek a művészeti ágnak a két világháború közötti csúcsát jelentik, munkásságuk az európai plakátművészet legjobbjai közé tartozik. Janković, Petrov és Babić ugyanazt a kreatív nyelvet beszélte, mint a párizsi, londoni, berlini, bécsi, budapesti kollégáik, akár a nemzetközi art deco szókincsét használták, akár a deradikalizált avantgárd művészeti irányzatokét – a 20. századi grafikai tervezés pilléreit.

Megnyitó: 2022. május 13., 12.00 óra
Helyszín: félemeleti kiállítóterem

Tisztelettel meghívjuk Önt a Szabadkai Városi Múzeum Historizmus Szabadkán című új időszaki kiállításának megynyitójára, amelyre 2022. május 13-án, 12.00 órai kezdettel kerül sor a Szabadkai Városi Múzeumban (Zsinagóga tér 3.).

Köszöntőt mond Mihájlovity Anikó, a Szabadkai Városi Múzeum igazgatója.

A tárlatot N. Kovács Zita művészettörténész, a bajai Türr István Múzeum igazgatója és MA Neda Džamić művészettörténész, a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet munkatársa nyitja meg. 

A tárlat kurátorai: dr. Ninkov K. Olga (a profán művészet magán- és közéleti szférája, fényképészet); Ljubica Vuković Dulić (nyomdászat, divat), dr. Korhecz Papp Zsuzsanna (szakrális művészet), dizájn: Lality Csaba.

A Szabadkai Városi Múzeum és a bajai Türr István Múzeum IPA határon átnyúló Historizmus a Bácskában – kulturális együttműködés és a turizmus támogatása a régióban (HUSRB/1903/33/0040) című pályázata.

Megnyitó: 2022. május 10., 18.00 óra
Helyszín: földszinti kiállítóterem
A kiállítás szerzői: Zoran Lević és Nenad Lukić, belgrádi Tudomány és Technika Múzeuma

Tisztelettel meghívjuk Önt a Nem mind arany, ami fénylik című kiállítás megnyitójára, amelyre 2022. május 10-én, kedden 18.00 órai kezdettel kerül sor a Szabadkai Városi Múzeumban.

A Nem mind arany, ami fénylik című kiállítás az arany tematikáját járja körbe, egyrészt magát az anyagét, másrészt annak feldolgozását.

A kiállítás tematikusan mutatja be az arany kinyerését, termelését, feldolgozását és felhasználását. A történelem folyamán az aranyat különféle célokra használták, a pénz- és ékszerkészítéstől kezdve a vallási és művészeti tárgyakon át a mindennapi használatra szánt tárgyakig. A modern élet is elképzelhetetlen az arany nélkül, hiszen minden elektronikus eszközben megtalálható. A látogatók megtekinthetik az ásványokat, a különféle aranymosó eszközöket, és az arany mindennapi életben, a gazdaságban, az orvostudományban és az elektronikában való felhasználását.

A kiállítás nagy része az aranyművességet mutatja be, annak szerszámait és a munkafolyamat technológiáját. Bemutatásra kerülnek a különféle aranyozási technikák, valamint az aranytárgyak vizsgálata és jelölése is. Erre a kiállításra a Stefanović 1886 aranyműves üzletben egy film is készült, amely a gyűrűkészítés folyamatát mutatja be az olvasztástól kezdve egészen a kiállításra való előkészítésig.

A kiállított tárgyak a belgrádi Tudomány és Technika Múzeumából, a bori Bányászati és Kohászati Múzeum gyűjteményéből, a belgrádi Bányászati és Földtani Kar Ásvány- és Kőzetgyűjteményéből, a Mérésügyi és Nemesfémek Igazgatóságától, a Becsei Városi Múzeumból, a belgrádi Gyógyszerészeti Kar Gyógyszertörténeti Múzeumából, a Stefanović 1886 aranyműves szaküzletből és magángyűjteményekből származnak. 

Megnyitó:  2021. november 5., 14 óra
Helyszín: emeleti kiállítóterem

Tisztelt látogatóink!

Szeretettel meghívjuk Önöket kiállításunk megnyitójára, melynek címe Fogd a kezem, hogy megismerjelek – Magyar nemzeti kisebbség.
A kiállításon a Rudnik-Takovo Régió Múzeuma rajzpályázatára beérkezett alkotásokat állítjuk ki. Az esemény keretén belül sor kerül a díjazottak oklevelének átadására is.

Belépés díjtalan.

Bővebb információ: 024/555-128 – as telefonszámon.

Megnyitó: 2021. április 29., 12 óra
Helyszín: emeleti kiállítóterem
A kiállítás szerzője: dr. Korhecz Papp Zsuzsanna, festő-restaurátor művész, múzeumi tanácsos

Schervitz Mátyás korának közkedvelt és nagyra becsült mestere volt. A horvát származású, buda-vízivárosi festő 1739 körül tért vissza szülővárosába. 1741-ben vált budai polgárrá. Számos kisebb és nagyobb megbízáshoz (a tabáni Szent Katalin- és a vízivárosi Szent Erzsébet-templomok főoltárképei, az újlaki templom szentélyfreskója) jutott a fővárosban; ezek a művei megsemmisültek az elmúlt évszázadokban. Az óbudai plébániatemplom Szent Ivó-oltárképét (1759) stíluskritikai alapon illeszthettük életművébe, akárcsak a Szent Ferenc Sebei-templom szentélyfreskóit (1756). Adattal igazolt műve a péceli Ráday-kastély könyvtártermeinek és nagytermének freskódísze 1764–67-ből. Schervitz Mátyás oltárkép-festészetének megismeréséhez szolgáló kulcsot a dunaföldvári egykori ferences templomba 1768-ban készített együttese (Szent Anna, Szeráfi Szent Ferenc, Immaculata Ádámmal és Évával) szolgáltatja, segítségükkel immár bizonyosan a budai mesterhez köthetjük a zombori és eszéki ferences templomok Szent Ferenc stigmatizációját ábrázoló mellékoltárképeit (1769, 1770), melyek a bosnyák ferencesekhez fűződő szoros kapcsolatának köszönhetően jöttek létre, úgy mint a vízivárosi Szent Ferenc Sebei-templom főoltárképe (1756). A ferences rend útjain keresztül jutott el egy műve a boszniai Livnoba is. Az abai Szentháromság- és a tordasi Gyümölcsoltó Boldogasszony-templomok freskódíszét (1756), és az utóbbi oltárképét (1760) is munkájának véljük,. Fia Serovics József (1741–1792 után) és Vogl Gergely (1717–1782) budai festők is tanítványai lehettek. Schervitz Mátyás feltételezhetően egy itáliai mester kvadratúrafestőjeként fejleszthette képességeit: építészeti térábrázolása hibátlan, anatómiai tudása kiváló, alakjai elevenek, arányosak, egyéniségei karakteresek. Egyetlen művét sem szignálta. Eddig megismert alkotásainak tükrében talán módosítható a 18. századi magyarországi mesterekről, műveik színvonaláról kialakított kép, s a másodvonalbeli „céhes mesterek” között immár egy, a nagymesterek tudásával vetekedő, helyi születésű és működő művészt is sikerült bemutatnunk.

A kiállítás 2021. június 4-éig tekinthető meg.

Megnyitó: 2021. március 12.
Helyszín: félemeleti kiállítóterem
A tárlat szerzői: Ljubica Vuković Dulić, művészettörténész, főmuzeológus és Hicsik Dóra, főkönyvtáros

A szabadkai zsidók mindennapjai című kiállítás az INTERREG Duna Transznacionális Program REDISCOVER elnevezésű projekt keretén belül jött létre, amely a zsidó örökség újrafelfedezésén alapul. Kilenc mnfd város vesz részt projektpartnerként: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (Vezető kedvezményezett), Banja Luka Önkormányzata (Bosznia és Hercegovina), Galac és Temesvár Város Önkormányzata (Románia), Kotor Város Önkormányzata (Montenegró), Muraszombati Kulturális, Turisztikai és Sport Intézet (Szlovénia), Eszék Város Önkormányzata (Horvátország), Regensburg Város Önkormányzata (Németország), Városi Múzeum Szabadka (Szerbia). Mellettük kilenc társpartner is részt vesz a projekt megvalósításában: Szabadka Város Önkormányzata, Muraszombat Város Önkormányzata, a szegedi zsidó közösség, a temesvári zsidó közösség, Románia Zsidó Közösségeinek Szövetsége, az eszéki zsidó közösség, a montenegrói zsidó közösség, Banja Luka zsidó közössége és a Romániai Nemzeti Kisebbségekkel Foglalkozó Kutatóintézete.

A projekt fő célja a résztvevő országok területeiről származó zsidó közösségek örökségének újrafelfedezése, kutatása, bemutatása és elérhetővé tétele. Ennek köszönhetően egy egységes kulturális tőkére tehetünk szert. Célunk egy versenyképes turisztikai termék kialakítása, mely elérhető lesz a nagyközönség számára is.

A projekt célja a zsidó örökség újra értelmezése, a már ismert terek (zsinagógák, temetők, emlékművek, épületek, lakóépületek), ahol a már előtérbe került szimbólumok mellett a zsidóság tárgyi és szellemi örökségének kultúrájának egyéb elemei is szerepelnek.

Szabadkán 1775 óta élnek izraelita vallású polgárok. Kulturális örökségük nagyban hozzájárul városunk látképéhez, a zsinagóga, a hitközség épülete a téli zsinagógával, a zsidó temető, a Dömötör-palota (a Szabadkai Városi Múzeum épülete) mind építészeti remekek.

Kulturális intézményeink a kezdetektől fogva gyűjtik, őrzik és bemutatják a szabadkai zsidóság örökségét: újságokat, könyveket, dokumentumokat, de ide tartoznak a képzőművészeti alkotások, zeneművek és a mindennapi élet tárgyai is. A tárlat egységei személyekhez, intézményekhez kötődnek, bemutatják mindazokat a javakat, mellyel a szabadkai zsidóság 1775 és 1941 között hozzájárult Szabadka kulturális, társadalmi és gazdasági fejlődéséhez.

A bemutatott anyag az eddigi kutatások eredményeit tárja a látogató elé a felhasznált irodalommal egyetemben, s azokra a tárgyakra fókuszál, melyeket a Szabadkai Városi Múzeum és a Szabadkai Történelmi Levéltár őriz. A tárgyak többsége ezen a kiállításon kerül először ebben a kontextusban a látogatók elé.

A kiállítás a projekt egyik fő eredményeként lehetőséget nyújt a szabadkai zsidó értékek tudatosítására, a Szabadkai Városi Múzeum pedig ezen örökség bemutatásával egyik állomása lehet a Duna menti zsidó kulturális útvonalnak.

A kiállítás 2021. június 11-éig tekinthető meg.

Megnyitó: 2020. december 30.
Helyszín: földszinti kiállítóterem
A kiállítás szerzői: Neda Dimovski, régész, muzeológus és Mihájlovity Anikó, múzeumpedagógus, muzeológus

A Régészeti kisokos című kiállítás egy interaktív tárlat, amely az óvodáskorú gyermekek és az alsó tagozatos tanulók számára készült.

A kiállítás két szegmense bemutatja a régészek munkájának különböző területeit: mit csinál a régész a terepen, és gyűjteménykezelőként mi a dolga benn a múzeumban. Mindkét nézőpont a régészet lényégét ragadja meg, hiszen mindkettőnek ugyanaz a célja: a régmúltban élt emberek és közösségeik életének rekonstrukciója az emberi alkotómunka nyomainak tanulmányozása alapján.

A kiállításon bemutatott tárgyak a Szabadkai Városi Múzeum illetékességi területéhez tartozó települések (Szabadka, Topolya és Kishegyes) régészeti lelőhelyeiről származnak. A kiállításon különböző régészeti korszakból származó tárgyakat mutatunk be az őskortól a középkorig, melyek funkcióját és jelentését játékos úton, mozgással, érintéssel és rajzolással ismerhetik meg az érdeklődő gyerekek.

A kiállításhoz Régészeti kisokos címmel interaktív feladatlapok is készültek, amelyeket 150 dináros áron lehet megvásárolni a múzeumban.

Megnyitó: 2020. június .17., péntek, 12 óra
Helyszín: első emeleti kiállítóterem
Köszöntőt mondanak: Mgr.Hulló István, múzeumigazgató és
Dr. Simon Wagner István, plébános
Megnyitóbeszéd: Dr. Repanić Braun Mirjana, művészettörténész
Méltatás: Bognár Boglárka, muzeológus
A megnyitót Molnár Krisztina fuvolaművész játéka teszi ünnepélyesebbé.
A kiállítás kurátora: Korhecz Papp Zsuzsanna (DLA), restaurátor tanácsos

Paulus Antonius Senser
P.A. Senser (1716 körül–1758) eszéki-pécsi festő jelentős alkotói tevékenységet fejtett ki a Pécsi Egyházmegye (Diocesis Quinquecclensiensis) történelmi területén a 18. század első felében. Annak határterületeiről, így tőlünk, a Bácskából is rendeltek tőle festményeket, sőt Boszniába is eljutottak művei a ferences kapcsolatoknak köszönhetően. Alkotásai a magyar- és horvátországi, valamint a vajdasági és boszniai barokk festészeti örökség jelentős emlékei. Pécsi Pál mester – ahogy a vukovári ferencesek háztörténetében hivatkoznak rá – 1716 táján született. Egyike volt azon, valószínűleg délnémet származású mesterembereknek, akik a jobb megélhetés reményében a Habsburg Birodalom török alól újonnan felszabadított területeire érkeztek. Ismeretlen helyen töltötte ifjúságát és tanulóéveit. Tanítómesterét nem ismerjük, de bizonyosan Senserben tisztelhetjük a szlavóniai székhely első festőművészét. Az eszéki levéltári források 1735-ben jegyzik először, ezekben az években már festővé érett. A pécsi levéltári források 1742-ben említik először, 1747-ben kapott polgárjogot. Alkotásaival Baranya (Pécs, Siklós, Máriagyűd, Lakócsa), Szlavónia (Eszék, Vukovár, Diakóvár, Szlavónbrod, Pozsega), Bácska (Bács) és Bosznia (Kraljeva Sutjeska, Visoko) templomaiban, köz- és egyházi gyűjteményeiben találkozhatunk. Az egyházi megrendeléseken kívül, Senser polgári és nemesi családoknál is készített arcképeket. Különleges típusai egyedivé teszik festményeit a közép-európai ún. céhes festők művei között: bájos Madonnák, monumentális szentek, kék szárnyú, pirospozsgás kis- és nagy angyalok és zsúfolt jeleneteinek groteszk figurái jellemzik.

A tárlaton – mely 2020. szeptember 2-ig látogatható – Senser 14 alkotása között megtekinthető a Csodálatos kenyérszaporítás című, Közép Európában egyedülálló monumentális festménye is.

Megnyitó: 2019. december 13., 19 óra
Helyszín: földszinti kiállítóterem
A kiállítás szerzője: Simon Vuletić Viktória – főmúzeológus, néprajzkutató-antropológus
A kiállítást megnyitja: mgr. Hulló István, a Szabadkai Városi Múzeum igazgatója, mgr. Rifat Kulenović, a belgrádi Tudomány és Technika Múzeumának igazgatója, és Ljiljana Gavrilović, a SANU Néprajzi Intézet képviselője.
A megnyitó kísérőprogramja: a Pionir 10 együttes koncertje.

Az LP – A gramofon története és a lemezek aranykora című kiállítás keretén belül megnyitjuk Nenad Raznatović Végtelen arcjáték című kiállítását is.

„Noha a nosztalgia és a technológia első pillantásra nem illenek össze, az összes technológiai áttörés, amely eleinte ellenállást és félelmet váltott ki, a további technológiai fejlődés után a „régi”, „jól ismert” és „biztonságos” dolgok kategóriájába ment át, amelyek a régi szép időkre emlékeztettek. Így kevesebb, mint 100 év alatt a lemezjátszó az elmúlt idők egyik nosztalgikus, romantizált szimbólumává vált, amely látszólag mindig szebb és biztonságosabb, mint a jelenkor.”

Dr Ljiljana Gavrilović