Megnyitó: 2024. november 14., 17 óra
Helyszín: Vajdasági Magyar Képtár
A kiállítás szerzői: dr. Ninkov K. Olga, Ljubica Vuković Dulić

Szeretettel meghívjuk Husvéth Lajos (1894–1956) festőművész és Almási Gábor (1911–1994) szobrászművész Tájképek, arcképek és állatábrázolások című kiállítás megnyitójára, amelyre
2024. november 14-én 17 órai kezdettel kerül sor a Vajdasági Magyar Képtárban (Szabadkai Városi Múzeum, Zsinagóga tér 3).

A vendégeket köszönti: dr. Ninkov K. Olga, művészettörténész, megbízott igazgató.
A támogatók nevében Kudlik Zoltán, a Művelődési, Tömegtájékoztatási és Vallási közösségi titkárság segédtitkára, a tárlatrendezők nevében Ljubica Vuković Dulić művészettörténész–főmuzeológus beszél.
A tárlatot dr. Baranyi Anna művészettörténész nyitja meg.
Fellépnek a Szabadkai Zeneiskolai hallgatói.

Megnyitó: 2024. szeptember 11., 17 óra
Helyszín: állandó természeti tárlat, második emelet
A kiállítás szerzői: dr. Kajdocsi Lovász Gabriella és Slađana Aleksić

A Szabadkai Városi Múzeum szeretettel meghívja Önt a Dr. Sturc Béla emlékkiállítás című kamarakiállítás megnyitójára a múzeum természettudományi állandó tárlatán, melyre 2024. szeptember 11-én, szerdán 17 órakor kerül sor (Szabadka, Zsinagóga tér 3.).

Köszöntőt mond: dr. Ninkov K. Olga, a múzeum programjaiért felelős meghatalmazott igazgató
A kiállítást megnyitják: prof. dr. Czékus Géza, Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar 
dr. Milica Rat, Újvidéki Egyetem Természettudományi-matematikai Kar, Biológia és Ökológia Tanszék, aki A Sturc-gyűjtemény 21. századi reneszánsza címmel tart előadást szerb nyelven

Dr. Sturc Béla biológiatanár, elismert botanikus 110 évvel ezelőtt született és 30 évvel ezelőtt hunyt el. Nem csupán biológiát oktatott, hanem tanítani is tanított, miközben ő maga is folyamatosan új oktatási módszereket keresett, és új, a vajdaság természetrajzára vonatkozó témákat dolgozott fel a biológiatanítás követelményei alapján. Fő céljának azt tartotta, hogy önálló gondolkodásra és cselekvésre nevelje tanítványait. Ugyanakkor a természetet tudatosan védő emberekké nevelés fontosságát is hangsúlyozta, kiemelve a természetjárás jelentőségét és a művészetek szerepét ennek elérésében.

A tanítás mellett fáradhatatlanul kutatta a körülötte lévő természeti környezetet. Terepre járt, herbáriumot készített, tudományos- és szakcikkeket, doktori disszetációt írt. Már az 1950-es években felismerte, hogy a természeti értékeinknek védelemre van szüksége, és erre munkássága során folyamatosan felhívta a figyelmet. Kutatómunkájának koronája A Szabadka‒horgosi-homokpuszta természetes flóraképe és megőrzésének kérdései című összefoglaló mű, mely ma is megkerülhetetlen a környékünk flórájával foglalkozó kutatók és természetvédelmi szakemberek számára. A terepi gyűjtései nyomán létrehozott herbáriuma pedig vidékünk eltűnőben lévő, egykor rendkívül gazdag növényvilágáról tanúskodik.

Sturc Béla nagy hatással volt a körülötte lévő emberekre. Tanítványai szeretetének bizonyítéka, hogy kedvességből Sturc-papának szólították, és sokan választották diplomamunkájuk témavezetőjének. Szaktekintélyének köszönhetően azt is el tudta érni, hogy módosítsák az E-75-ös autóút nyomvonalát, így felbecsülhetetlen értékű élőhelyeket mentett meg a pusztulástól. Herbáriumát pedig folyamatosan kutatják ma is, és a szerbiai flórára vonatkozó, jelenleg készülőben lévő vörös könyv egyik alapját képezi.

Dr. Sturc Béla hagyatékát, mely a herbárium mellett személyes tárgyait, dokumentumait, könyvtárát, naplóit, jegyzeteit és tanítási segédanyagait tartalmazza, ma a Szabadkai Városi Múzeum őrzi.

Megnyitó:  2024. augusztus 7., 18 óra
Helyszín: földszinti kiállítóterem
A kiállítás kurátora: dr. Ivan Dulić
A kiállítás 2024. október 31-ig tekinthető meg.

A Szabadkai Városi Múzeumban a Szerbiai Olajipari Társaság Tudományos és Technológiai Központjának (NIS NTC) és a múzeum Természettudományi osztályának együttműködésével 2024. augusztus 7-én került sor a Mi rejtőzik a síkság alatt? című geológiai kiállítás megnyitójára. A kiállítás szerzője dr. Ivan Dulić – györgyéni származású geológus – ebből az alkalomból állította ki a négy évtized alatt keletkezett értékes gyűjteményének nagy részét, valamint a NIS Vajdaság területén történő kutatásainak földtani eredményeit. A szerző a katalógus bevezetőjében a következő szavakkal invitálja a nézőket: „Ez a kiállítás egy hosszú utazásra invitálja az érdeklődőket, amely során bejárhatják Paleoeurópa ősi szárazföldjét, alámerülhetnek a Tethys-óceán mélységeibe, tanúi lehetnek az európai szárazföld keletkezésének, búvárkodhatnak a Pannon-tenger zátonyainál, majd a jégkorszakok északi szeleivel dacolva megállapothatnak a termékeny Vajdaság sík vidékén” (Rajsli Emese fordítása). Ivan Dulić nemcsak a szövegekkel és illusztrációkkal gazdagon ellátott kiállítás formájában és az erre az alkalomra kiadott katalóguson keresztül szeretné megosztani geológiai ismereteit a közönséggel, hanem előadások és tárlatvezetések formájában is. Az első ilyen találkozót a Városnapi program keretében szeptember 3-án 18 órakor, a másodikat szeptember 18-án, a Geológia Világnapja alkalmából rendezik meg a Szabadkai Városi Múzeumban.  

A kiállítást Leonid Stulov, a NIS Tudományos-technológiai Központ igazgatója és prof. dr. Dejan Prelević, a Belgrádi Egyetem Bányászati és Földtani Karának tanára nyitották meg. A vendégeket dr. Ninkov K. Olga köszöntötte. A kiállítás megvalósításában dr. Ivan Dulić és Miša Dulić mellett a múzeum Természettudományi osztályának biológusai, Slađana Aleksić és dr. Kajdocsi Lovász Gabriella, valamint Lality Csaba grafikus, Svetlana Kolovity fényképész és Horváth Ferenc műszaki munkatárs vett részt, Ines Dragić pedig a projekt megvalósításában működött közre a NIS részéről. A tárlat november elejéig lesz látható, a kiállított tárgyak egy része pedig tartósan a szabadkai múzeum gyűjteményében maradnak.

Megnyitó:  2024. május 14., 17 óra
Helyszín: Vajdasági Magyar Képtár
A kiállítás kurátora: Korani Eleni
A kiállítás 2024. június 30-ig tekinthető meg.

A nagybányai (Nagybánya ma: Baia Mare, Románia) festőiskola, a modern magyar festőművészetet elindító mozgalom 1896-tól kezdve a nagybányai művésztelepen bontakozott ki, majd 1902-től szabadiskolává alakult. Közvetlen előzménye Hollósy Simon müncheni szabadiskolája volt, amely 1896–1901 között nyaranta Nagybányán működött. A mostani kiállítás, Hollósyt és Réti Istvánt kivéve, műveikkel a nagybányai művészelep összes többi alapítóját is bemutatja: Ferenczy Károlyt,  Thorma Jánost és Iványi-Grünwald Bélát. Ferenczy, Réti, Iványi-Grünwald és Thorma 1902-ben indították el a fent említett Nagybányai Szabad Festőiskolát, 1911-ben megalakult Nagybányai Festők Társasága. A haladó szellemű művészeti kritikusok örömmel fogadták a „magyar Barbizon” megalakulását, lelkes cikkekben számoltak be a műterem-építkezésekről és az első közös tárlatokról. Az iskola fő érdeme, hogy a naturalizmus és a plein air (szabadban végzett festészet) eredményeit meghonosította. A nagybányai művésztelep korai időszakát stílusegység határozta meg, amit a különböző kifejezési formák békés együttélése váltott fel. Sokan a természetelvű tájfestészet klasszikus hagyományait követték, ugyanakkor a modern irányzatok jótékony hatása sem maradt el, amire példa a fauve hatására kialakult „neósok” megjelenése – ebbe a modern áramkörbe tartozott a verbászi Pechán József is. Ugyanis a nagybányai művésztelepnek, illetve festőiskolának, délvidéki azaz vajdasági résztvevői is voltak, pl. Mály József, Brummer József és Radovits Iván Zomborból; Streitmann Antal és Várkonyi József Nagybecskerekről; Solymos Beatrix és Pascu Eugen Zentáról; Pechán József Verbászról; Zorka Petrovics Kevedobraról illetve Belgrádból; Csóvich Ilonka, Balázs G. Árpád és Oláh Sándor Szabadkáról.   

Az Ernst Galéria szervezésében, és a Közép-Európai Örökség Program, valamint a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával a Szabadkai Városi Múzeumban, a Vajdasági Magyar Képtárban most kiállított 35 különleges alkotás magyarországi magángyűjtemények ritkán látható kincsei, amelyek erre a kivételes alkalomra kerültek egymás mellé a kurátor, Korani Eleni válogatásában. Az alkotások a festőiskola nyitó éveitől kezdve az 1930-as évek közepéig nyújtanak betekintést a plein air naturalimustól az impresszionizmus és posztimpresszionizmus vonulatain át, az  avantgárd irányzatok felé, és a hagyományok folytonosságát valló posztnagybányai mesterek irányába. A művésztelep jeles mesterei kerülnek most bemutatásra: Boldizsár István, Bornemisza Géza, Czóbel Béla, Dömötör Gizella, Götz Béla Ernő, Gyenes Gitta, Iványi-Grünwald Béla, Ferenczy Károly, Kádár Géza, Kernstok Károly, Klein József, Kmetty János, Mágori Varga Béla, Patkó Károly, Pechán József, Perlott Csaba Vilmos, Plány Ervin, Tihanyi Lajos, Thorma János, Ziffer Sándor, Zsögödi Nagy Imre.  A kiállítás külön szegmensét képezik Szabadkai Városi Múzeum gyűjteményéből származó, a nagybányai festők körébe tartozó alkotók művei (Csóvich Ilona, Iványi-Grünwald Béla, Nyilassy Sándor, Oláh Sándor, Pechán József).

A kiállítás a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány által elindított Közép-Európai Örökség Program keretein belül, a Magyar Nemzeti Tanács és a Szabadkai Városi Múzeum együttműködésében valósult meg.

Megnyitó:  2024. április 5., 18 óra
Helyszín: földszinti kiállítóterem
A kiállítás szerzői: Korhecz Papp Zsuzsanna és Kubičković Ákos
A kiállítás 2024. június 15-ig tekinthető meg.

A Szabadkai Városi Múzeum meghívja Önt és kedves barátait
A múlt íze – Korhecz Gyula (1899–1973) című ipartörténeti kiállítására,
melyet 2024. április 5-én, pénteken, 18 órakor Mačković Stevan nyit meg.

A megnyitó résztvevői megkóstolhatják a Korhecz Gyula „titkos” receptje alapján készült téliszalámit is.
A 20-as évek hangulatát Varga Iván és Papp Miklós teremti meg.

Megnyitó: 2024. április 4., 18 óra
Helyszín: félemeleti kiállítóterem
A kiállítás kurátora: Ninkov K. Olga

A kezdet és a vég – 50 éve szüntették meg a szabadkai villamost  című kiállítás Kirbus Edvard és Zlatko Jovanov (1949–2014) a villamos utolsó szabadkai útjáról készült fotóit, valamint a Szabadkai Városi Múzeum gyűjteményének városunk korai villamostörténetére vonatkozó tárgyait mutatja be a Historizmus Szabadkán című kiállítás keretében – a villamos ugyanis Szabadkán a historizmus időszakában indult első útjára, 1897-ben. 

Kiállításmegnyitó: 2024. április 4., 18 óra, Szabadkai Városi Múzeum.

A Szabadkai Városi Múzeum ugyanakkor felkéri a lakosságot, hogy fotóikkal és a szabadkai villamossal kapcsolatos egyéb emléktárgyaikkal járuljanak hozzá Szabadka történelmének ezen részének kollektív emlékezetéhez. Fényképek és egyéb tárgyak átadása személyesen a múzeum portáján (Zsinagóga tér 3.) lehetséges – cserébe az átadó igazolást kap a kézbesítésről –, vagy e-mailben a muzejsubotica@mts.rs címre. A teljes anyagot 2024. május 18-án mutatjuk be a Múzeumok Éjszakáján.

Megnyitó: 2023. november 30., 18 óra
Helyszín: földszinti kiállítóterem
A kiállítás szerzői: Slađana Aleksić, Neda Dimovski, Hicsik Dóra, Kubičković Ákos, Kajdocsi Lovász Gabriella, Ninkov K. Olga, Papp Árpád és Ljubica Vuković Dulić

Szeretettel meghívjuk a Válogatás a Szabadkai Városi Múzeum szerzeményeiből 2014 – 2023 című kiállításunk megnyitójára, melyre 2023. november 30-án, 18 órai kezdettel kerül sor a múzeum időszaki kiállítótermében. A tárlattal a Szabadkai Városi Múzeum megnyitásának 75. évfordulóját ünnepeljük meg.

A kiállítást a tárlat kurátorai fogják bemutatni, külön hangsúlyt fektetve a múzeum ajándékozóira.

A Szabadkai Városi Múzeum közönsége utoljára kilenc évvel ezelőtt kaphatott betekintést a múzeumi gyarapítás tárgyaiba, így nagy örömünkre szolgál, hogy idén újra bemutathatjuk az elmúlt évek akvizíciós termését.  Az intézmény első tárlatára 75 évvel ezelőtt, 1948. november 29-én került sor, így egyrészt e jubileum megünneplése, másrészt a szisztematikus muzeológiai tevékenység, vagyis a gyűjteménygyarapítás kapcsán kerül sor a Válogatás a Szabadkai Városi Múzeum szerzeményeiből 2014 – 2023 című tárlatra. 

A kiállítás betekintést nyújt a múzeum azon tárgyaiba, amelyek az elmúlt majdnem egy évtized alatt különböző módokon (ásatás, terepi munka, vásárlás, ajándékozás) kerültek az intézmény gyűjteményeibe. 

A múzeum hat osztálya mutatkozik be a tárlaton: a régészeti, a történelmi, a néprajzi, a természettudományi, a művészeti és a szakkönyvtár. A művészeti osztály és a szakkönyvtár egyes szerzeményei megtekinthetők a múzeum más aktuális kiállításain is. A készülő katalógus bővebb betekintést nyújt majd az elmúlt évek szerzeményeibe.

Az itt bemutatott tárgyak többsége eddig még nem kapott nyilvánosságot. E kiállítás célja, hogy ezeken a szerzeményeken keresztül rávilágítson a múzeumi tevékenység kevésbé ismert elemeire, a gyűjtemények formálására és folyamatos gyarapítására, valamint a múzeumi gyűjtemények megőrzésére. Intézményünk és városunk, Szabadka is hálás a tárgyak adományozóinak, akiket szeretettel várunk a kiállításmegnyitón is. 

Megnyitó: 2023. október 4., 18 óra
Helyszín: földszinti kiállítóterem
A kiállítás szerzője: Raško Ramadanski, régész, muzeológus
A kiállítás 2023. október végéig tekinthető meg.

Tisztelettel meghívjuk Önöket az Óbecsei Városi Múzeum
„Őseinket felhozád” ‒ Leletek a korai középkor és a magyarok bejövetele idejéből az Óbecsei Városi Múzeum gyűjteményéből
című régészeti kiállításának megnyitójára, melyet október folyamán múzeumunkban is megtekinthetnek.
A megnyitón a kiállítást Dr. Perica Špehar, a belgrádi Bölcsészettudományi Kar Régészeti Tanszékének rendes professzora és Dr. Aleksandar Uzelac, a belgrádi Történeti Intézet tudományos főmunkatársa mutatja be.

Várjuk Önöket október 4-én, szerdán, 18 órakor!

Megnyitó: 2023. július 5., 18 óra
Helyszín: földszinti kiállítóterem
A kiállítás kurátorai: Ninkov K. Olga és Ljubica Vuković Dulić
A kiállítás 2023. szeptember 10-ig tekinthető meg.

Tisztelettel meghívjuk a Duranci kollekció – tárgyak a Szabadkai Városi Múzeum, a Kortárs Galéria Szabadka és a Szabadkai Városi Könyvtár gyűjteményeiből című kiállítás megnyitójára, amelyre 2023. július 5-én 18 órai kezdettel kerül sor a Szabadkai Városi Múzeumban.
A tárlatot Ljubica Vuković Dulić és Szarka Mandity Krisztina művészettörténészek nyitják meg.

Bela Duranci, Szabadka város díszpoglára, Pro Urbe és háromszoros dr. Bodrogvári Ferenc díjas művészettörténész, a Szabadkai Városi Múzeum és egyben a város első okleveles művészettörténésze volt, aki nagyban hozzájárult a művészeti élet és a közgyűjtemények felvirágoztatásához. Duranci a múzeum művészettörténészeként 1959-től 1975-ig tevékenykedett, miközben 1969 és 1971 között az intézmény igazgatója is volt. Ez volt az az időszak, amikor a múzeum a kortárs művészekre irányította a figyelmét, amely a Képzőművészeti Találkozó létrehozásával fokozatosan csökkent. 1980-tól egészen 1984-es nyugdíjazásáig a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézetben dolgozott, de munkája nem szakadt el a kortárs művészettől sem. Erről tanúskodik képzőművészeti gyűjteménye is.

Bela Duranci, aki idén július 5-én ünnepelte volna kilencvenkettedik születésnapját, 2021. július 1-jén hunyt el. Rá emlékezünk most ezzel a kiállítással, melynek célja adományozói arcának bemutatása, hiszen képzőművészeti gyűjteményét és szakkönyvtárát a városnak, pontosabban annak kulturális intézményeinek – a Szabadkai Kortárs Képtárnak, a Szabadkai Városi Múzeumnak, valamint a Szabadkai Városi Könyvtárnak – adományozta. A kiállítás középpontjában az adományozás áll, egy több mint egy évszázados szabadkai hagyomány, amelynek köszönhetően eredményeket mutathatunk fel különböző kutatási területeken, de a művészeti örökség kollektív tudatának alakításában is. Köszönjük a Szabadkai Kortárs Képtárnak és a Szabadkai Városi Könyvtárnak, hogy elfogadták felkérésünket, és a Duranci Kollekció teljes egészének megtekintése érdekében kikölcsönözték gyűjteményükből a tárlaton bemutatott tárgyakat.

A tárlaton Bela Duranci képzőművészeti alkotásai, könyvtárának és dokumentációjának egy része, valamint a következő alkotók munkái kerülnek bemutatásra: Eisenhut Ferenc, Pavle Blesić, Bogdan Bogdanović, Petar Ćurčić, Mihajlo Dejanović, Ivana Dulić, Hangya András, Franzer István, Božidar Jakac, Miroslav Jovančić, Edita és Emil Kadirić, Kalmár Ferenc és Magdolna, Boško Karanović, Léphaf Pál, Aleksandar Luković, Đuro Maravić, Đorđe Marković, Maurics Ferenc, Nemes Fekete Edit, Edin Numankadić, Mojak Aranka és Petar, Penovác Ednre, Szajkó István, Szarapka Tibor, Szilágyi Gábor, Sáfrány Imre, Mile Skračić, Matija Skurjeni, Schadi Petar, Svetislav Šljukić, Milenko Vuksanović Čiča, Togyerás József, Torok Sándor.

Megnyitó: 2023. január 25., 13 óra
Helyszín: földszinti kiállítóterem
A kiállítás kurátora: dr. Korhecz Papp Zsuzsanna 
A kiállítás május végéig tekinthető meg.

Tisztelettel meghívjuk A pesti Schöfft festőművész család című kiállításunk megnyitójára, melyet 2023. január 25-én tartunk 13 órai kezdettel.

Köszöntőt mond: dr. Rokay Zoltán
A kiállítást megnyitja: dr. Szvoboda Dománszky Gabriella
Közreműködik: Molnár Krisztina fuvolaművész

A pesti Schöfft képíró család művészeti hagyatékát a mai Magyarországon, Horvátországban, Romániában és Szerbiában őrzik. A nemzetközi vándorkiállítás a műhely három generációját,  Joseph, József Károly és a világhírű Ágoston egyházi és világi munkáit mutatja be, melyek a 19. század első felében jöttek létre.