...
Schervitz Mátyás budai festő


Megnyitó: 2021. április 29., 12 óra
Helyszín: emeleti kiállítóterem
A kiállítás szerzője: dr. Korhecz Papp Zsuzsanna, festő-restaurátor művész, múzeumi tanácsos

Schervitz Mátyás korának közkedvelt és nagyra becsült mestere volt. A horvát származású, buda-vízivárosi festő 1739 körül tért vissza szülővárosába. 1741-ben vált budai polgárrá. Számos kisebb és nagyobb megbízáshoz (a tabáni Szent Katalin- és a vízivárosi Szent Erzsébet-templomok főoltárképei, az újlaki templom szentélyfreskója) jutott a fővárosban; ezek a művei megsemmisültek az elmúlt évszázadokban. Az óbudai plébániatemplom Szent Ivó-oltárképét (1759) stíluskritikai alapon illeszthettük életművébe, akárcsak a Szent Ferenc Sebei-templom szentélyfreskóit (1756). Adattal igazolt műve a péceli Ráday-kastély könyvtártermeinek és nagytermének freskódísze 1764–67-ből. Schervitz Mátyás oltárkép-festészetének megismeréséhez szolgáló kulcsot a dunaföldvári egykori ferences templomba 1768-ban készített együttese (Szent Anna, Szeráfi Szent Ferenc, Immaculata Ádámmal és Évával) szolgáltatja, segítségükkel immár bizonyosan a budai mesterhez köthetjük a zombori és eszéki ferences templomok Szent Ferenc stigmatizációját ábrázoló mellékoltárképeit (1769, 1770), melyek a bosnyák ferencesekhez fűződő szoros kapcsolatának köszönhetően jöttek létre, úgy mint a vízivárosi Szent Ferenc Sebei-templom főoltárképe (1756). A ferences rend útjain keresztül jutott el egy műve a boszniai Livnoba is. Az abai Szentháromság- és a tordasi Gyümölcsoltó Boldogasszony-templomok freskódíszét (1756), és az utóbbi oltárképét (1760) is munkájának véljük,. Fia Serovics József (1741–1792 után) és Vogl Gergely (1717–1782) budai festők is tanítványai lehettek. Schervitz Mátyás feltételezhetően egy itáliai mester kvadratúrafestőjeként fejleszthette képességeit: építészeti térábrázolása hibátlan, anatómiai tudása kiváló, alakjai elevenek, arányosak, egyéniségei karakteresek. Egyetlen művét sem szignálta. Eddig megismert alkotásainak tükrében talán módosítható a 18. századi magyarországi mesterekről, műveik színvonaláról kialakított kép, s a másodvonalbeli „céhes mesterek” között immár egy, a nagymesterek tudásával vetekedő, helyi születésű és működő művészt is sikerült bemutatnunk.

A kiállítás 2021. június 4-éig tekinthető meg.


A szabadkai zsidók mindennapjai


Megnyitó: 2021. március 12.
Helyszín: félemeleti kiállítóterem
A tárlat szerzői: Ljubica Vuković Dulić, művészettörténész, főmuzeológus és Hicsik Dóra, főkönyvtáros

A szabadkai zsidók mindennapjai című kiállítás az INTERREG Duna Transznacionális Program REDISCOVER elnevezésű projekt keretén belül jött létre, amely a zsidó örökség újrafelfedezésén alapul. Kilenc mnfd város vesz részt projektpartnerként: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (Vezető kedvezményezett), Banja Luka Önkormányzata (Bosznia és Hercegovina), Galac és Temesvár Város Önkormányzata (Románia), Kotor Város Önkormányzata (Montenegró), Muraszombati Kulturális, Turisztikai és Sport Intézet (Szlovénia), Eszék Város Önkormányzata (Horvátország), Regensburg Város Önkormányzata (Németország), Városi Múzeum Szabadka (Szerbia). Mellettük kilenc társpartner is részt vesz a projekt megvalósításában: Szabadka Város Önkormányzata, Muraszombat Város Önkormányzata, a szegedi zsidó közösség, a temesvári zsidó közösség, Románia Zsidó Közösségeinek Szövetsége, az eszéki zsidó közösség, a montenegrói zsidó közösség, Banja Luka zsidó közössége és a Romániai Nemzeti Kisebbségekkel Foglalkozó Kutatóintézete.

A projekt fő célja a résztvevő országok területeiről származó zsidó közösségek örökségének újrafelfedezése, kutatása, bemutatása és elérhetővé tétele. Ennek köszönhetően egy egységes kulturális tőkére tehetünk szert. Célunk egy versenyképes turisztikai termék kialakítása, mely elérhető lesz a nagyközönség számára is.

A projekt célja a zsidó örökség újra értelmezése, a már ismert terek (zsinagógák, temetők, emlékművek, épületek, lakóépületek), ahol a már előtérbe került szimbólumok mellett a zsidóság tárgyi és szellemi örökségének kultúrájának egyéb elemei is szerepelnek.

Szabadkán 1775 óta élnek izraelita vallású polgárok. Kulturális örökségük nagyban hozzájárul városunk látképéhez, a zsinagóga, a hitközség épülete a téli zsinagógával, a zsidó temető, a Dömötör-palota (a Szabadkai Városi Múzeum épülete) mind építészeti remekek.

Kulturális intézményeink a kezdetektől fogva gyűjtik, őrzik és bemutatják a szabadkai zsidóság örökségét: újságokat, könyveket, dokumentumokat, de ide tartoznak a képzőművészeti alkotások, zeneművek és a mindennapi élet tárgyai is. A tárlat egységei személyekhez, intézményekhez kötődnek, bemutatják mindazokat a javakat, mellyel a szabadkai zsidóság 1775 és 1941 között hozzájárult Szabadka kulturális, társadalmi és gazdasági fejlődéséhez.

A bemutatott anyag az eddigi kutatások eredményeit tárja a látogató elé a felhasznált irodalommal egyetemben, s azokra a tárgyakra fókuszál, melyeket a Szabadkai Városi Múzeum és a Szabadkai Történelmi Levéltár őriz. A tárgyak többsége ezen a kiállításon kerül először ebben a kontextusban a látogatók elé.

A kiállítás a projekt egyik fő eredményeként lehetőséget nyújt a szabadkai zsidó értékek tudatosítására, a Szabadkai Városi Múzeum pedig ezen örökség bemutatásával egyik állomása lehet a Duna menti zsidó kulturális útvonalnak.

A kiállítás 2021. június 11-éig tekinthető meg.

...

...
Régészeti kisokos


Megnyitó: 2020. december 30.
Helyszín: földszinti kiállítóterem
A kiállítás szerzői: Neda Dimovski, régész, muzeológus és Mihájlovity Anikó, múzeumpedagógus, muzeológus

A Régészeti kisokos című kiállítás egy interaktív tárlat, amely az óvodáskorú gyermekek és az alsó tagozatos tanulók számára készült.

A kiállítás két szegmense bemutatja a régészek munkájának különböző területeit: mit csinál a régész a terepen, és gyűjteménykezelőként mi a dolga benn a múzeumban. Mindkét nézőpont a régészet lényégét ragadja meg, hiszen mindkettőnek ugyanaz a célja: a régmúltban élt emberek és közösségeik életének rekonstrukciója az emberi alkotómunka nyomainak tanulmányozása alapján.

A kiállításon bemutatott tárgyak a Szabadkai Városi Múzeum illetékességi területéhez tartozó települések (Szabadka, Topolya és Kishegyes) régészeti lelőhelyeiről származnak. A kiállításon különböző régészeti korszakból származó tárgyakat mutatunk be az őskortól a középkorig, melyek funkcióját és jelentését játékos úton, mozgással, érintéssel és rajzolással ismerhetik meg az érdeklődő gyerekek.

A kiállításhoz Régészeti kisokos címmel interaktív feladatlapok is készültek, amelyeket 150 dináros áron lehet megvásárolni a múzeumban.