{"id":8466,"date":"2026-09-01T15:05:00","date_gmt":"2026-09-01T13:05:00","guid":{"rendered":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/?p=8466"},"modified":"2026-09-02T07:19:03","modified_gmt":"2026-09-02T05:19:03","slug":"nyugati-ostorfa","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/?p=8466&lang=hu","title":{"rendered":"Nyugati ostorfa"},"content":{"rendered":"\n

Celtis occidentalis<\/em> L., herb\u00e1riumi lap, Term\u00e9szettudom\u00e1nyi oszt\u00e1ly, lelt. sz. PB-1042<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A hossz\u00fa, forr\u00f3, asz\u00e1lyos ny\u00e1ri h\u00f3napok sor\u00e1n megk\u00f6nnyebb\u00fcl\u00e9st jelent, ha Szabadka \u00e1rnyas, fasorokkal szeg\u00e9lyezett utc\u00e1ira visz az utunk. Az \u00e1rny\u00e9kot v\u00e1rosunk utc\u00e1in leggyakrabban a nyugati ostorfa szolg\u00e1ltatja \u2013 Szabadk\u00e1n a n\u00e9pies galagonya, gelegonya n\u00e9ven ismert \u2013, amely kiv\u00e1l\u00f3an alkalmazkodik a v\u00e1rosi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez: toler\u00e1lja a szennyezett leveg\u0151t, t\u0171ri a sz\u00e1razs\u00e1got, gyorsan n\u0151, emellett hatalmas lombkoron\u00e1ja dekorat\u00edv is. T\u00f6bb m\u00e1s v\u00e1rosi kih\u00edv\u00e1ssal is sikeresen megbirk\u00f3zik kiv\u00e1l\u00f3 regener\u00e1l\u00f3d\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en: elt\u0171ri az er\u0151teljes koronaalak\u00edt\u00e1st, ha az \u00e9p\u00fcletek miatt erre sz\u00fcks\u00e9g van, a k\u00f6zm\u0171munk\u00e1latok sor\u00e1n okozott gy\u00f6k\u00e9rcsonk\u00edt\u00e1st, valamint a v\u00e1rosi k\u00f6zleked\u00e9s okozta k\u00e9regsebz\u00e9seket is.<\/p>\n\n\n\n

A nyugati ostorfa mindezek miatt a v\u00e1ros egyik leggyakoribb f\u00e1ja, \u00e9s Szabadka jellegzetes fasorainak, valamint v\u00e1rosk\u00e9p\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00f3 eleme. E fasoroknak azonban nemcsak eszt\u00e9tikai jelent\u0151s\u00e9g\u00fck van, hanem a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s \u00e9s az egyre gyakoribb h\u0151hull\u00e1mok miatt is rendk\u00edv\u00fcl fontos a szerep\u00fck: a nagy lombkoron\u00e1j\u00fa f\u00e1k \u00e1rny\u00e9kot adnak, p\u00e1rologtat\u00e1sukkal pedig m\u00e9rs\u00e9klik k\u00f6rnyezet\u00fck felmeleged\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

Szeptember h\u00f3nap t\u00e1rgya ez\u00fattal a Term\u00e9szettudom\u00e1nyi oszt\u00e1ly botanikai gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek egyik herb\u00e1riumi lapja, amelyen egy nyugati ostorf\u00e1r\u00f3l begy\u0171jt\u00f6tt hajt\u00e1sok l\u00e1that\u00f3k. A gy\u0171jt\u00e9s dr. Sturc B\u00e9la, Szabadka neves biol\u00f3giatan\u00e1ra \u00e9s botanikusa nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik. A gy\u0171jt\u00e9s hely\u00e9r\u0151l \u00e9s idej\u00e9r\u0151l nincs adat.<\/p>\n\n\n\n

A nyugati ostorfa a Cannabaceae<\/em> (kenderf\u00e9l\u00e9k) csal\u00e1dj\u00e1ba tartozik. Kor\u00e1bban az Ulmaceae<\/em> (szilfaf\u00e9l\u00e9k) csal\u00e1dj\u00e1ba, illetve a Celtidaceae<\/em> (ostorfaf\u00e9l\u00e9k) csal\u00e1dba is sorolt\u00e1k. Magyar nev\u00e9t hossz\u00fa, ostorny\u00e9lhez is haszn\u00e1lt hajt\u00e1sair\u00f3l, m\u00edg szerb nev\u00e9t (koprivi\u0107) a hossz\u00fak\u00e1s, toj\u00e1sdad, jellegzetesen f\u0171r\u00e9szes sz\u00e9l\u0171, csal\u00e1nra eml\u00e9keztet\u0151 leveleir\u0151l kapta. Szabadk\u00e1n legink\u00e1bb a n\u00e9pies galagonya, gelegonya, szerb\u00fcl gelegunja, Zomborban a b\u00f3gy\u00f3s elnevez\u00e9s ismert.<\/p>\n\n\n\n

A nyugati ostorfa fiatalon gyorsan n\u00f6vekszik, a kifejlett p\u00e9ld\u00e1nyok rendszerint a 10\u201320 m\u00e9teres magass\u00e1got \u00e9rik el. Lombkoron\u00e1ja alapvet\u0151en tereb\u00e9lyes, boltozatos alak\u00fa. Levelei v\u00e1ltakoz\u00f3 \u00e1ll\u00e1s\u00faak, \u0151sszel citroms\u00e1rg\u00e1ra sz\u00ednez\u0151dnek. M\u00e9lyre hatol\u00f3 gy\u00f6k\u00e9rzete ak\u00e1r 3\u20136 m\u00e9teres m\u00e9lys\u00e9gbe is lehatolhat. Lombfakad\u00e1s ut\u00e1n, rendszerint \u00e1prilisban vagy m\u00e1jusban vir\u00e1gzik. Term\u00e9sei szeptember\u2013okt\u00f3berben \u00e9rnek, de t\u00e9len is a f\u00e1n maradnak, \u00edgy t\u00f6bb mad\u00e1rfajnak is t\u00e9li t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kot ny\u00fajtanak, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a feny\u0151- \u00e9s feketerig\u00f3nak, de a vet\u00e9si varj\u00fanak \u00e9s a mezei ver\u00e9bnek is.<\/p>\n\n\n\n

A nyugati ostorfa \u00c9szak-Amerika keleti fel\u00e9ben honos, Eur\u00f3p\u00e1ba a 17. sz\u00e1zadban hozt\u00e1k be. A felt\u00e9telez\u00e9sek szerint vid\u00e9k\u00fcnk\u00f6n a 19. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben kezdt\u00e9k el telep\u00edteni. A szabadkai utc\u00e1k fasorait v\u00e9lhet\u0151en az 1880-as \u00e9s 1910-es \u00e9vek k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakban \u00fcltett\u00e9k. A sz\u00e1zadfordul\u00f3n \u00fcltetett f\u00e1k azonban m\u00e1ra el\u00e9rt\u00e9k \u00e9letkoruk v\u00e9g\u00e9t, ez\u00e9rt p\u00f3tl\u00e1suk \u00e9s a fasorok fokozatos meg\u00faj\u00edt\u00e1sa egyre fontosabb feladat.<\/p>\n\n\n\n

A nyugati ostorfa meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9t jelent\u0151sen \u00e1rnyalja a faj inv\u00e1zi\u00f3s hajlama. Mivel a madarak kedvelik \u00e9des term\u00e9seit, magvait nagy ter\u00fcleten sz\u00e9tsz\u00f3rj\u00e1k, \u00edgy a faj k\u00f6nnyen megtelepszik \u00e9s s\u0171r\u0171 \u00e1llom\u00e1nyokat alak\u00edthat ki, vesz\u00e9lyeztetve az \u0151shonos n\u00f6v\u00e9nyzetet. Er\u0151s sarjadz\u00e1sa miatt irt\u00e1sa is neh\u00e9z. Az ostorfa teh\u00e1t olyan ellen\u00e1ll\u00f3 \u00e9s hat\u00e9konyan terjed\u0151 faj, amely a k\u00f6rnyez\u0151 term\u00e9szetk\u00f6zeli \u00e9l\u0151helyeken is probl\u00e9m\u00e1t okozhat, \u00e9s vesz\u00e9lyeztetheti az \u0151shonos n\u00f6v\u00e9nyzetet. A nyugati ostorfa v\u00e1rosi siker\u00e9nek titka egyben term\u00e9szetv\u00e9delmi probl\u00e9m\u00e1j\u00e1nak forr\u00e1sa is: rendk\u00edv\u00fcli ellen\u00e1ll\u00f3 k\u00e9pess\u00e9ge \u00e9s er\u0151s regener\u00e1ci\u00f3ja miatt ott is k\u00f6nnyen megtelepszik, ahol nem k\u00edv\u00e1natos. Emiatt a fasorok meg\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1n\u00e1l \u00e9rdemes megfontolni a nyugati ostorf\u00e1k m\u00e1s fajokkal val\u00f3 p\u00f3tl\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

A m\u00fazeum herb\u00e1riumi lapja egy olyan ostorf\u00e1t \u0151riz meg sz\u00e1munkra, amely egykor Szabadka \u00e9s k\u00f6rny\u00e9ke n\u00f6v\u00e9nyvil\u00e1g\u00e1nak r\u00e9sze volt. A fa tal\u00e1n m\u00e9g ma is ott \u00e1ll valamelyik utc\u00e1nkon, mik\u00f6zben a v\u00e1rosi k\u00f6rnyezet folyamatosan v\u00e1ltozik k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte. Egy v\u00e9lhet\u0151en t\u00f6bb mint f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zados herb\u00e1riumi lap ez\u00e9rt nem csup\u00e1n egy n\u00f6v\u00e9ny eml\u00e9ke: a v\u00e1ltoz\u00f3 k\u00f6rnyezet\u00fcnk egy pillanat\u00e1nak dokumentuma is.<\/p>\n\n\n\n

Szerz\u0151: Kajdocsi Lov\u00e1sz Gabriella, biol\u00f3gus-antropol\u00f3gus, m\u00fazeumi tan\u00e1csos
Fot\u00f3k: Kolovity Svetlana, f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz, Kajdocsi Lov\u00e1sz Gabriella<\/p>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Celtis occidentalis L., herb\u00e1riumi lap, Term\u00e9szettudom\u00e1nyi oszt\u00e1ly, lelt. sz. PB-1042 A hossz\u00fa, forr\u00f3, asz\u00e1lyos ny\u00e1ri h\u00f3napok sor\u00e1n megk\u00f6nnyebb\u00fcl\u00e9st jelent, ha Szabadka \u00e1rnyas, fasorokkal szeg\u00e9lyezett utc\u00e1ira visz az utunk. Az \u00e1rny\u00e9kot v\u00e1rosunk utc\u00e1in leggyakrabban a nyugati ostorfa szolg\u00e1ltatja \u2013 Szabadk\u00e1n a n\u00e9pies galagonya, gelegonya n\u00e9ven ismert \u2013, amely kiv\u00e1l\u00f3an alkalmazkodik a v\u00e1rosi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez: toler\u00e1lja a szennyezett […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":8470,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[1108],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/8466"}],"collection":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=8466"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/8466\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":8472,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/8466\/revisions\/8472"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/8470"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=8466"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=8466"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=8466"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}