{"id":8297,"date":"2026-05-04T07:42:56","date_gmt":"2026-05-04T05:42:56","guid":{"rendered":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/?p=8297"},"modified":"2026-05-04T07:51:05","modified_gmt":"2026-05-04T05:51:05","slug":"tonna-galea-tengeri-csiga-haza","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/?p=8297&lang=hu","title":{"rendered":"Tonna galea \u2013 tengeri csiga h\u00e1za"},"content":{"rendered":"\n

Term\u00e9szettudom\u00e1nyi oszt\u00e1ly, lelt. sz. 1071, Szabadkai V\u00e1rosi M\u00fazeum<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A Tonna galea<\/em> tengeri csiga az Adriai-tenger egyik legnagyobb \u00e9s legimpoz\u00e1nsabb csigafaja. A kifejlett egyed csigah\u00e1z\u00e1nak hossza el\u00e9rheti a 15\u201330 cm-t, magass\u00e1ga a 15\u201325 cm-t, t\u00f6mege pedig a 200\u2013500 grammot. A puhatest\u0171ek (Mollusca<\/em>) t\u00f6rzs\u00e9nek Tonnidae<\/em> csal\u00e1dj\u00e1ba tartozik. Magyar elnevez\u00e9se nincs, szerb nev\u00e9t \u2013 pu\u017e ba\u010dva\u0161 \u2013 jellegzetes, boroshord\u00f3ra eml\u00e9keztet\u0151 h\u00e1z\u00e1r\u00f3l kapta. <\/p>\n\n\n\n

A kifejlett egyed csigah\u00e1za s\u00f6t\u00e9ts\u00e1rg\u00e1s sz\u00edn\u0171, igen nagy, de v\u00e9kony fal\u00fa \u00e9s viszonylag t\u00f6r\u00e9keny \u2013 ut\u00f3bbiak miatt a csiga a m\u00e9ret\u00e9hez k\u00e9pest k\u00f6nny\u0171, ami el\u0151nyt jelent sz\u00e1m\u00e1ra a ragadoz\u00f3k el\u0151l val\u00f3 menek\u00fcl\u00e9s sor\u00e1n. Teste feh\u00e9r sz\u00edn\u0171, fekete pettyekkel tark\u00edtott. A tengerfen\u00e9ken val\u00f3 mozg\u00e1s k\u00f6zben, amikor kiny\u00fajtja l\u00e1b\u00e1t, z\u00f6ldesfeh\u00e9r, biolumineszcens f\u00e9nyt bocs\u00e1t ki \u2013 ez a csig\u00e1k k\u00f6r\u00e9ben rendk\u00edv\u00fcl ritka jelens\u00e9g.<\/p>\n\n\n\n

Ez a tengeri csigafaj a F\u00f6ldk\u00f6zi-tenger mellett az Atlanti-\u00f3ce\u00e1nban \u00e9s a Karib-tenger t\u00e9rs\u00e9g\u00e9ben is el\u0151fordul. T\u00f6bbnyire mag\u00e1nyosan \u00e9l, ritk\u00e1bban kisebb csoportokban. A kifejlett egyedek a tengerfen\u00e9ken \u00e9lnek, az iszapos vagy homokos aljzaton. A F\u00f6ldk\u00f6zi-tengerben viszonylag kis, ak\u00e1r 10 m\u00e9teres m\u00e9lys\u00e9gben is megtal\u00e1lhat\u00f3k, de eg\u00e9szen 150 m\u00e9ter m\u00e9lys\u00e9gig el\u0151fordulnak. Az Adriai-tengerben a faj legn\u00e9pesebb \u00e1llom\u00e1nyai napjainkban a k\u00f6z\u00e9p-dalm\u00e1ciai \u00f6bl\u00f6kben tal\u00e1lhat\u00f3k.<\/p>\n\n\n\n

T\u00e1pl\u00e1l\u00e9ka f\u0151k\u00e9nt t\u00fcsk\u00e9sb\u0151r\u0171ekb\u0151l \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul tengeri ubork\u00e1kb\u00f3l \u00e9s tengeri s\u00fcn\u00f6kb\u0151l \u2013, valamint m\u00e1s puhatest\u0171ekb\u0151l \u00e1ll. Vad\u00e1szati strat\u00e9gi\u00e1ja gyors \u00e9s hat\u00e9kony. Els\u0151k\u00e9nt k\u00e9miai \u00e9s tapint\u00e1si ingerek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00e9rz\u00e9keli zs\u00e1km\u00e1ny\u00e1nak helyzet\u00e9t a homokos tengerfen\u00e9ken. Ezut\u00e1n \u00e1ldozat\u00e1t megk\u00f6zel\u00edtve kiterjeszti l\u00e1b\u00e1t, \u00e9s ny\u00e1lmirigyeib\u0151l er\u0151teljes sugarat bocs\u00e1t ki, amely aszparaginsavat \u00e9s 2\u20134%-os k\u00e9nsavat tartalmaz. Ezek az anyagok megb\u00e9n\u00edtj\u00e1k a zs\u00e1km\u00e1ny idegrendszer\u00e9t \u00e9s felpuh\u00edtj\u00e1k annak test\u00e9t. Ezt k\u00f6vet\u0151en a csiga lenyeli zs\u00e1km\u00e1ny\u00e1t, majd az em\u00e9szt\u0151rendszer\u00e9ben l\u00e9v\u0151 er\u0151s savak seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel lebontja azt.<\/p>\n\n\n\n

Az ivari k\u00e9talak\u00fas\u00e1g enn\u00e9l a fajn\u00e1l nem felt\u0171n\u0151, de a h\u00edmekn\u00e9l mozg\u00e1s k\u00f6zben megfigyelhet\u0151 egy speci\u00e1lis p\u00e1rz\u00f3szerv, amely a n\u0151st\u00e9nyekn\u00e9l hi\u00e1nyzik. Az Adriai-tengerben a p\u00e1rz\u00e1si id\u0151szak j\u00faliust\u00f3l okt\u00f3berig tart, amikor a v\u00edz h\u0151m\u00e9rs\u00e9klete magasabb \u00e9s a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k b\u0151s\u00e9gesebb. A n\u0151st\u00e9ny a pet\u00e9it hossz\u00fa, kocsony\u00e1s szalagokba rakja a homokos tengerfen\u00e9ken, \u00e9s azokat az aljzathoz r\u00f6gz\u00edti. Egy-egy ilyen szalagban ak\u00e1r 4000\u20138000 pete is tal\u00e1lhat\u00f3. A kocsony\u00e1s anyag v\u00e9di az embri\u00f3kat fejl\u0151d\u00e9s\u00fck sor\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n

A kikel\u0151 fiatal egyedek \u00fagynevezett veliger-l\u00e1rv\u00e1k: v\u00e9kony kezdeti csigah\u00e1zzal rendelkeznek, \u00e9s planktonszer\u0171en \u00fasznak, mik\u00f6zben mikroszkopikus \u00e9l\u0151l\u00e9nyekkel t\u00e1pl\u00e1lkoznak. K\u00e9s\u0151bb fiatal csigak\u00e9nt les\u00fcllyednek a tengerfen\u00e9kre, ahol tov\u00e1bb fejl\u0151dnek. A csiga \u00e9lettartama \u00e1ltal\u00e1ban 5\u201310 \u00e9v, az ivar\u00e9retts\u00e9g el\u00e9r\u00e9s\u00e9hez pedig 2\u20134 \u00e9v sz\u00fcks\u00e9ges.<\/p>\n\n\n\n

Ennek a csigafajnak sz\u00e1mos term\u00e9szetes ellens\u00e9ge van, p\u00e9ld\u00e1ul ragadoz\u00f3 halak, polipok, r\u00e1kok \u00e9s m\u00e1s tengeri csig\u00e1k. K\u00f6z\u00fcl\u00fck k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen kiemelkednek a Muricidae<\/em> (t\u00fcsk\u00e9scsigaf\u00e9l\u00e9k) csal\u00e1dj\u00e1ba tartoz\u00f3 fajok. Ezek a csig\u00e1k \u00fagy t\u00e1madnak, hogy r\u00e1tapadnak az \u00e1ldozatuk csigah\u00e1z\u00e1ra, majd k\u00e9nsavat v\u00e1lasztanak ki, amely feloldja a h\u00e9j kalciumtartalm\u00e1t \u00e9s ez\u00e1ltal felpuh\u00edtja azt, mik\u00f6zben reszel\u0151nyelv\u00fckkel (radula) mechanikus \u00faton \u00e1tf\u00farj\u00e1k a csigah\u00e1zat. A kif\u00fart ny\u00edl\u00e1son kereszt\u00fcl lebontj\u00e1k a zs\u00e1km\u00e1ny sz\u00f6veteit, majd elfogyasztj\u00e1k azokat. A bemutat\u00e1sra ker\u00fcl\u0151 csigah\u00e1zon is j\u00f3l megfigyelhet\u0151 egy ny\u00edl\u00e1s, amely nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel egy ilyen ragadoz\u00f3 t\u00e1mad\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben keletkezett. Ennek alapj\u00e1n felt\u00e9telezz\u00fck, hogy a b\u00fav\u00e1r m\u00e1r egy \u00fcres csigah\u00e1zat gy\u0171jt\u00f6tt \u00f6ssze a tengerfen\u00e9kr\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

A term\u00e9szetes ragadoz\u00f3k mellett ezt a csigafajt az ember is vesz\u00e9lyeztette: l\u00e1tv\u00e1nyos csigah\u00e1za miatt gyakran gy\u0171jt\u00f6tt\u00e9k \u00e9s \u00e1rus\u00edtott\u00e1k szuven\u00edrk\u00e9nt. Ezek a t\u00e9nyez\u0151k jelent\u0151sen hozz\u00e1j\u00e1rultak \u00e1llom\u00e1ny\u00e1nak megfogyatkoz\u00e1s\u00e1hoz, ez\u00e9rt 1994 \u00f3ta t\u00f6rv\u00e9ny \u00e1ltal v\u00e9dett fajnak sz\u00e1m\u00edt \u2013 ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en ma m\u00e1r a faj vad\u00e1szata, gy\u0171jt\u00e9se \u00e9s b\u00e1rmilyen hasznos\u00edt\u00e1sa tilos.<\/p>\n\n\n\n

A Term\u00e9szettudom\u00e1nyi Oszt\u00e1ly gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3 p\u00e9ld\u00e1nyt 1986-ban gy\u0171jt\u00f6tt\u00e9k a Kornati-szigetekn\u00e9l. Egy nagyobb tengeri \u00e9l\u0151l\u00e9nyeket tartalmaz\u00f3 gy\u0171jtem\u00e9ny r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi, amelyet Bence \u00c1gota, M\u00e1rton Bence Laura <\/strong>\u00e9s Medan Gabriella <\/strong>aj\u00e1nd\u00e9koztak a m\u00fazeumnak. A gy\u0171jtem\u00e9nyt a szabadkai sz\u00fclet\u00e9s\u0171 Bence L\u00e1szl\u00f3 villamosm\u00e9rn\u00f6k \u00e9s b\u00fav\u00e1r gy\u0171jt\u00f6tte \u00f6ssze a horv\u00e1t tengerparton v\u00e9gzett mer\u00fcl\u00e9sei sor\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n

Sz\u00f6veg \u00e9s f\u00e9nyk\u00e9pek: Sla\u0111ana Aleksi\u0107, biol\u00f3gus, muzeol\u00f3gus<\/p>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Term\u00e9szettudom\u00e1nyi oszt\u00e1ly, lelt. sz. 1071, Szabadkai V\u00e1rosi M\u00fazeum A Tonna galea tengeri csiga az Adriai-tenger egyik legnagyobb \u00e9s legimpoz\u00e1nsabb csigafaja. A kifejlett egyed csigah\u00e1z\u00e1nak hossza el\u00e9rheti a 15\u201330 cm-t, magass\u00e1ga a 15\u201325 cm-t, t\u00f6mege pedig a 200\u2013500 grammot. A puhatest\u0171ek (Mollusca) t\u00f6rzs\u00e9nek Tonnidae csal\u00e1dj\u00e1ba tartozik. Magyar elnevez\u00e9se nincs, szerb nev\u00e9t \u2013 pu\u017e ba\u010dva\u0161 \u2013 jellegzetes, […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":8300,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[1108],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/8297"}],"collection":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=8297"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/8297\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":8301,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/8297\/revisions\/8301"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/8300"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=8297"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=8297"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=8297"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}