{"id":8252,"date":"2026-03-02T12:28:00","date_gmt":"2026-03-02T11:28:00","guid":{"rendered":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/?p=8252"},"modified":"2026-03-04T08:34:05","modified_gmt":"2026-03-04T07:34:05","slug":"radmila-radojevic-a-varrodaban-1964","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/?p=8252&lang=hu","title":{"rendered":"Radmila Radojevi\u0107: A varrod\u00e1ban, 1964"},"content":{"rendered":"\n<p><strong>M\u0171v\u00e9szeti oszt\u00e1ly, Szabadkai V\u00e1rosi M\u00fazeum, ltsz. U\u2013995.<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p>Az alkot\u00f3 \u00e9letrajza, valamint a bemutatott olajfestm\u00e9ny t\u00e9m\u00e1ja a szabadkai N\u00e9psz\u00ednh\u00e1zhoz k\u00f6t\u0151dik, ahol a m\u0171v\u00e9szn\u0151 1961 \u00e9s 1972 k\u00f6z\u00f6tt jelmeztervez\u0151k\u00e9nt dolgozott. Radmila Radojevi\u0107 (Belgr\u00e1d, 1929 \u2013 Belgr\u00e1d, 2004) 1955-ben diplom\u00e1zott a belgr\u00e1di K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mi\u00e1n, majd ugyanott fest\u00e9szeti mesterfokozatot szerzett Marko \u010celebonovi\u0107 \u00e9s Zora Petrovi\u0107 oszt\u00e1ly\u00e1ban. Els\u0151 \u00f6n\u00e1ll\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t 1959-ben rendezte meg sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban, \u00e9s ett\u0151l az \u00e9vt\u0151l r\u00e9szt vett a Topolyai M\u0171v\u00e9sztelepen (1959\u20131971). A szabadkai V\u00e1rosi M\u00fazeum k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3 a Florika \u0160tefan k\u00f6lt\u0151n\u0151 portr\u00e9ja, amelyet 1963 augusztus\u00e1ban festett a Topolyai M\u0171v\u00e9sztelepen ny\u00e1ri alkot\u00f3telep\u00e9n, a Panonija mez\u0151gazdas\u00e1gi birtokon. A portr\u00e9 er\u0151teljes kolorisztikus \u00e9s fest\u0151i gesztust t\u00fckr\u00f6z. A topolyai m\u0171v\u00e9sztelep r\u00e9sztvev\u0151jek\u00e9nt a m\u0171v\u00e9szn\u0151 1960-ban megh\u00edv\u00e1st kapott a k\u00f6zeli kishegyesi ker\u00e1miatelepre, de m\u00e1s m\u0171v\u00e9sztelepeken is r\u00e9szt vett (E\u010dka, De\u010dani, Strumica, Biograd na Moru). Ki\u00e1ll\u00edtott a m\u0171v\u00e9sztelepek jubileumi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n Zent\u00e1n 1962-ben, valamint a II., IV. \u00e9s VI. <em>K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Tal\u00e1lkoz\u00f3n<\/em> \u2013 Palicson.<\/p>\n\n\n\n<p>Szabadk\u00e1ra \u00e9rkez\u00e9se ut\u00e1n 1961-t\u0151l egy teljes \u00e9vtizeden \u00e1t a szabadkai N\u00e9psz\u00ednh\u00e1z&nbsp; jelmeztervez\u0151jek\u00e9nt dolgozott, egyar\u00e1nt a szerb \u00e9s horv\u00e1t nyelv\u0171, valamint a magyar nyelv\u0171 dr\u00e1mat\u00e1rsulat sz\u00e1m\u00e1ra. 1963-ban d\u00edjat kapott a <em>Koldusopera <\/em>(B. Brecht) jelmeztervei\u00e9rt a Vajdas\u00e1gi Sz\u00ednh\u00e1zak Szeml\u00e9j\u00e9n, Versecen, majd 1965-ben Szabadk\u00e1n d\u00edjazt\u00e1k J. Svarc <em>A meztelen kir\u00e1ly<\/em> c\u00edm\u0171 el\u0151ad\u00e1s\u00e1nak jelmeztervei\u00e9rt. A szabadkai \u00c9letjel kiad\u00f3 els\u0151 \u00c9vk\u00f6nyv\u00e9ben 1968-ban megjelent t\u00f6bb, a szabadkai magyar sz\u00ednh\u00e1z sz\u00edn\u00e9szeir\u0151l k\u00e9sz\u00fclt, sikeres portr\u00e9ja (<em>Czehe Guszt\u00e1v, Pataki L\u00e1szl\u00f3, Heck Paula, Sz. Cseh M\u00e1ria, Bada Ir\u00e9n, Albert J\u00e1nos, Szab\u00f3 Istv\u00e1n, Karna Margit, D\u00f3r\u00f3 Emma, Majoros Katica, God\u00e1nyi Zolt\u00e1n<\/em>). Expressz\u00edv, dinamikus rajzai a modell karakterjegyei ir\u00e1nti kifejezett \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ggel k\u00e9sz\u00fcltek. B\u00e1r szabadkai tart\u00f3zkod\u00e1sa sor\u00e1n els\u0151dleges tev\u00e9kenys\u00e9ge a jelmeztervez\u00e9s volt, a fest\u00e9szetet sem hanyagolta el. A szabadkai k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151tt k\u00e9t alkalommal mutatkozott be \u00f6n\u00e1ll\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal: 1962 okt\u00f3ber\u00e9ben a V\u00e1rosi Ki\u00e1ll\u00edt\u00f3teremben, majd 1968 m\u00e1rcius\u00e1ban a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Tal\u00e1lkoz\u00f3 T\u00e9li Szalonj\u00e1n \u00e9s \u00e1prilisban Szegeden, a M\u00f3ra Ferenc M\u00fazeumban. Radmila Radojevi\u0107 f\u00e9rje, D\u00e9vics Imre (Kishegyes, 1922 \u2013 Szabadka, 1971) hal\u00e1la ut\u00e1n t\u00e1vozik Szabadk\u00e1r\u00f3l \u00e9s Belgr\u00e1dban, valamint Gro\u017enj\u00e1nban folytatja \u00e9let\u00e9t&nbsp; \u00e9s munk\u00e1j\u00e1t.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>A most bemutatott olajfestm\u00e9ny, Radmila Radojevi\u0107 <em>A varrod\u00e1ban<\/em> c\u00edm\u0171 alkot\u00e1sa 1964-ben k\u00e9sz\u00fclt. A m\u0171 nem szign\u00e1lt, de ismert, hogy 1964-ben szerepelt a Szabadkai K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n (a katal\u00f3gusban&nbsp; 21. sz\u00e1m alatt). M\u00e9retei (160 \u00d7 80 cm) valamivel nagyobbak, mint a szabadkai m\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben \u0151rz\u00f6tt t\u00f6bbi m\u0171ve. A t\u00e9ma a m\u0171v\u00e9sz munkahely\u00e9hez kapcsol\u00f3dik. A <em>Suboti\u010dke novine<\/em> hetilapban 1967. okt\u00f3ber 20-\u00e1n megjelent interj\u00fa szerint a m\u0171v\u00e9szn\u0151 ideje nagy r\u00e9sz\u00e9t a sz\u00ednh\u00e1z varrod\u00e1j\u00e1ban t\u00f6lt\u00f6tte, fel\u00fcgyelve a jelmezek k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t, ami \u2013 saj\u00e1t szavai szerint \u2013 rendk\u00edv\u00fcl fontos \u00e9s k\u00e9nyes feladat, \u201emert a jelmezeknek \u00f6sszhangban kell lenni\u00fck az el\u0151ad\u00e1s teljes sz\u00ednpadi megform\u00e1l\u00e1s\u00e1val, a m\u0171 \u00fczenet\u00e9vel \u00e9s a rendez\u0151 elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9vel\u201d. A kompoz\u00edci\u00f3 a fest\u0151i mez\u0151 vertik\u00e1lis tengely\u00e9re \u00e9p\u00fcl, hasonl\u00f3an a <em>Strumicai ritmus II.<\/em> \u00e9s a <em>Dalm\u00e1t t\u00e1jk\u00e9p<\/em> kompoz\u00edci\u00f3ihoz \u2013 a mostani esetben h\u00e1rom emberalak \u00e9s egy ablak alkotja az alap szerkezetet. A k\u00e9pet domin\u00e1nsan s\u00f6t\u00e9t sz\u00ednvil\u00e1g jellemzi, amelyet a kompoz\u00edci\u00f3 k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban vil\u00e1gosabb akcentusok ritmiz\u00e1lnak, valamint er\u0151teljes kontraszt a s\u00f6t\u00e9t fel\u00fclet \u00e9s egy teljesen vil\u00e1gos r\u00e9sz \u2013 jelen esetben a jobb fels\u0151 mez\u0151ben l\u00e1that\u00f3 ablak\u00fcveg \u2013 k\u00f6z\u00f6tt. A h\u00e1rom n\u0151alak ellenf\u00e9nyben jelenik meg. Az egyik\u00fck sz\u00edn\u00e9szn\u0151 \u2013 a jelmez visel\u0151je \u2013, \u00e1ll\u00f3 testtart\u00e1sban, vertik\u00e1lis tengelyk\u00e9nt, fej\u00e9vel \u00e9s v\u00e1llaival az ablak magass\u00e1g\u00e1ban. Alatta, k\u00f6z\u00e9pen a varr\u00f3n\u0151 a varr\u00f3g\u00e9p f\u00f6l\u00e9 hajol\u00f3 alakja, m\u00edg a k\u00e9p bal sz\u00e9l\u00e9n, fel\u00e9nk fordulva, feltehet\u0151en maga a fest\u0151n\u0151-jelmeztervez\u0151 l\u00e1that\u00f3. Ebben az \u00e9rtelemben a m\u0171 egyfajta \u00f6narck\u00e9p \u00e9s a mindennapi munkat\u00e9r dokument\u00e1l\u00e1sa is, teh\u00e1t \u00f6n\u00e9letrajzi jelleg\u0171. B\u00e1r a jelenet bels\u0151 t\u00e9rben j\u00e1tsz\u00f3dik \u2013 ellent\u00e9tben a plein air fest\u00e9szettel \u2013, ami visszafogottabb \u00e9s s\u00f6t\u00e9tebb koloritot indokolhat, a k\u00e9p atmoszf\u00e9r\u00e1ja kifejezetten hideg. A fest\u0151re jellemz\u0151 m\u00f3don a s\u00f6t\u00e9t t\u00f3nusokat hideg sz\u00fcrk\u00e9sk\u00e9k ritmus sz\u00f6vi \u00e1t. Ez az informel fest\u00e9szet expanzi\u00f3j\u00e1nak id\u0151szaka, amelynek a m\u0171v\u00e9szn\u0151 sz\u00ednh\u00e1zban d\u00edszlettervez\u0151k\u00e9nt dolgoz\u00f3 koll\u00e9g\u00e1ja, Petrik P\u00e1l volt kiemelked\u0151 k\u00e9pvisel\u0151je, de \u0151 maga is egy adott pillanatban kapcsol\u00f3dott \u2013 p\u00e9ldak\u00e9nt eml\u00edthetj\u00fck a <em>T\u00e9li t\u00e1jk\u00e9p<\/em> c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9t (1962, Szabadkai V\u00e1rosi M\u00fazeum). Az anyagfest\u00e9szet bizonyos posztul\u00e1tumai, amelyeket a m\u0171v\u00e9szi l\u00e1zad\u00e1s egyik form\u00e1jak\u00e9nt is \u00e9rtelmeznek, ebben a figur\u00e1lis kompoz\u00edci\u00f3ban is jelen vannak vagy hat\u00e1suk \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151: nincs \u201esz\u00e9ps\u00e9g\u201d a klasszikus \u00e9rtelemben, viszont jelen van a gesztus, az anyag \u00e9s a pillanat nyoma; a fest\u00e9k felvitel\u00e9nek folyamata meghat\u00e1roz\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik, az anyag \u00f6n\u00e1ll\u00f3 jelent\u0151s\u00e9get kap \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul az als\u00f3 ablakmez\u0151ben sz\u00e1nd\u00e9kosan hagyott lecsorog\u00f3 fest\u00e9k. A szem\u00e9lyes \u00e9lm\u00e9ny el\u0151t\u00e9rbe ker\u00fcl a \u201esz\u00e9p\u201d \u00e9s \u201erendezett\u201d \u00e1br\u00e1zol\u00e1ssal szemben, ami bizonyos el\u00e9gedetlens\u00e9get \u00e9s bels\u0151 nyugtalans\u00e1got fejez ki \u2013 mindez \u00e9les ellent\u00e9tben \u00e1ll a kor\u00e1bbi agit\u00e1ci\u00f3s-propaganda m\u0171v\u00e9szet munk\u00e1t \u00e9s munk\u00e1sk\u00f6zeget bemutat\u00f3 \u00e1br\u00e1zol\u00e1saival. A k\u00e9p keletkez\u00e9s\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9nelmi-politikai kontextus\u00e1ban meg kell eml\u00edteni a hidegh\u00e1bor\u00fa id\u0151szak\u00e1t, valamint a Berlini fal 1961-es fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t, amely a vil\u00e1g megosztotts\u00e1g\u00e1nak szimb\u00f3lum\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-right\">Sz\u00f6veg: Ninkov K. Olga, m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, m\u00fazeumi tan\u00e1csos<br>A festm\u00e9ny fot\u00f3ja: Kolovics Szvetlana, f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>M\u0171v\u00e9szeti oszt\u00e1ly, Szabadkai V\u00e1rosi M\u00fazeum, ltsz. U\u2013995. Az alkot\u00f3 \u00e9letrajza, valamint a bemutatott olajfestm\u00e9ny t\u00e9m\u00e1ja a szabadkai N\u00e9psz\u00ednh\u00e1zhoz k\u00f6t\u0151dik, ahol a m\u0171v\u00e9szn\u0151 1961 \u00e9s 1972 k\u00f6z\u00f6tt jelmeztervez\u0151k\u00e9nt dolgozott. Radmila Radojevi\u0107 (Belgr\u00e1d, 1929 \u2013 Belgr\u00e1d, 2004) 1955-ben diplom\u00e1zott a belgr\u00e1di K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mi\u00e1n, majd ugyanott fest\u00e9szeti mesterfokozatot szerzett Marko \u010celebonovi\u0107 \u00e9s Zora Petrovi\u0107 oszt\u00e1ly\u00e1ban. Els\u0151 \u00f6n\u00e1ll\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":8253,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[1108],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/8252"}],"collection":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=8252"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/8252\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":8254,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/8252\/revisions\/8254"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/8253"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=8252"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=8252"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=8252"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}