{"id":7999,"date":"2025-11-01T09:00:00","date_gmt":"2025-11-01T08:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/?p=7999"},"modified":"2025-10-24T09:30:02","modified_gmt":"2025-10-24T07:30:02","slug":"homoki-kikerics","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/?p=7999&lang=hu","title":{"rendered":"Homoki kikerics"},"content":{"rendered":"\n

Colchicum arenarium<\/em> W. et K., herb\u00e1riumi lap, lelt. sz. PB-1244<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Az \u0151sz a term\u00e9szetben az elm\u00fal\u00e1s, nyugov\u00f3ra t\u00e9r\u00e9s id\u0151szaka, melynek jellegzetes sz\u00edneit a s\u00e1rgul\u00f3 \u00e9s v\u00f6r\u00f6s\u00f6d\u0151 levelek adj\u00e1k. M\u00e9gis, bizonyos n\u00f6v\u00e9nyfajok ekkorra id\u0151z\u00edtik vir\u00e1gz\u00e1sukat \u2013 k\u00f6z\u00e9j\u00fck tartozik homokpuszt\u00e1nk egyik gy\u00f6ngyszeme is, a Szerbi\u00e1ban rendk\u00edv\u00fcl ritka homoki kikerics. Emiatt v\u00e1lasztotta a Szabadkai V\u00e1rosi M\u00fazeum november h\u00f3nap t\u00e1rgy\u00e1nak a botanikai gy\u0171jtem\u00e9ny azon herb\u00e1riumi lapj\u00e1t, amelyen h\u00e1rom homoki kikerics egyed szerepel. A p\u00e9ld\u00e1nyokat dr. Sturc B\u00e9la, Szabadka neves biol\u00f3giatan\u00e1ra \u00e9s botanikusa gy\u0171jt\u00f6tte 1984 \u0151sz\u00e9n, a ma m\u00e1r Szelev\u00e9nyi Puszt\u00e1k Speci\u00e1lis Term\u00e9szeti Rezerv\u00e1tum n\u00e9ven v\u00e9dett ter\u00fcletr\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

A homoki kikerics (Colchicum arenarium W. et K.) a liliomvir\u00e1g\u00faak (Liliales)<\/em> rendj\u00e9be, ezen bel\u00fcl a kikericsf\u00e9l\u00e9k (Colchicaceae)<\/em> csal\u00e1dj\u00e1ba tartoz\u00f3 l\u00e1gysz\u00e1r\u00fa n\u00f6v\u00e9nyfaj. 5\u201315 cm magas, hagymagum\u00f3s \u00e9vel\u0151. Levelei tavasszal fejl\u0151dnek, sz\u00fcrk\u00e9sz\u00f6ldek hossz\u00fak\u00e1s-l\u00e1ndzs\u00e1sak, f\u0171szer\u0171en sz\u00e1lasak, 10\u201315 cm hossz\u00faak \u00e9s 0,5\u20130,3 cm sz\u00e9lesek, sz\u00e1muk 2\u20135. Ny\u00e1rra a levelei elsz\u00e1radnak, majd \u0151sszel megjelennek t\u0151\u00e1ll\u00f3 vir\u00e1gai, melyek sz\u00e1ma 1\u201310, de ak\u00e1r enn\u00e9l t\u00f6bb is lehet. A vir\u00e1gok sz\u00edne a halv\u00e1nyr\u00f3zsasz\u00ednt\u0151l a lil\u00e1sb\u00edborig v\u00e1ltozhat. A vir\u00e1gtakar\u00f3 2,5\u20133,5 cm hossz\u00fa, 3\u201310 mm sz\u00e9les, hossz\u00fak\u00e1s sz\u00e1las-l\u00e1ndzs\u00e1s lepellevelekb\u0151l \u00e1ll. A porz\u00f3k sz\u00e1ma hat. A megporz\u00e1s sor\u00e1n a t\u00f6bb mint 10 cm hossz\u00fa bibesz\u00e1lban a h\u00edmivarsejtek a f\u00f6ld felsz\u00edne al\u00e1 jutnak, \u00e9s ott megy v\u00e9gbe a megterm\u00e9keny\u00edt\u00e9s. 1\u20132 cm hossz\u00fa, ors\u00f3 alak\u00fa, h\u00e1rom rekesz\u0171 tokterm\u00e9sei az ezt k\u00f6vet\u0151 tavasszal b\u00fajnak ki a f\u00f6ld al\u00f3l, a levelekkel egy\u00fctt.<\/p>\n\n\n\n

A homoki kikerics a homokpusztagyepek \u00e9s esetenk\u00e9nt a hely\u00fckre telep\u00edtett erd\u0151k fokozottan v\u00e9dett n\u00f6v\u00e9nye. Pion\u00edr faj, a homokd\u0171n\u00e9k ny\u00edlt gyepein \u00e9rzi igaz\u00e1n j\u00f3l mag\u00e1t. Pann\u00f3niai szubendemizmus, vagyis vid\u00e9k\u00fcnk bennsz\u00fcl\u00f6tt faja, amely els\u0151sorban a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9ben elterjedt. Legnagyobb \u00e1llom\u00e1nyai Magyarorsz\u00e1gon, a Duna\u2013Tisza k\u00f6z\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3k, de el\u0151fordul Ukrajn\u00e1ban, Rom\u00e1ni\u00e1ban \u00e9s Moldov\u00e1ban is. Szerbi\u00e1ban ritkas\u00e1gnak sz\u00e1m\u00edt, elterjed\u00e9se gyeng\u00e9n dokument\u00e1lt: a Szelev\u00e9nyi-erd\u0151 mellett csup\u00e1n a Delibl\u00e1ti-homokpuszt\u00e1n \u00e9s a Titeli-fenns\u00edkon jegyezt\u00e9k fel az el\u0151fordul\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

A faj gyenge terjed\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u0171, \u00e9s \u00e9rz\u00e9kenyen reag\u00e1l \u00e9l\u0151helyeinek sz\u00e1razod\u00e1s\u00e1ra, amelyet t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a talajv\u00edzszint cs\u00f6kken\u00e9se id\u00e9z el\u0151. Fennmarad\u00e1s\u00e1t vesz\u00e9lyezteti a n\u00f6v\u00e9nyzet z\u00e1r\u00f3d\u00e1sa is, valamint az ak\u00e1c, a nyugati ostorfa \u00e9s a b\u00e1lv\u00e1nyfa agressz\u00edv terjed\u00e9se, a t\u00fallegeltet\u00e9s, a neh\u00e9zg\u00e9pekkel val\u00f3 kasz\u00e1l\u00e1s \u00e9s a f\u00fcves ter\u00fcletek \u00e9get\u00e9se is. Ritkas\u00e1ga \u00e9s \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ge miatt minden olyan orsz\u00e1gban, ahol el\u0151fordul \u2013 \u00edgy Szerbi\u00e1ban is \u2013 fokozottan v\u00e9dett.<\/p>\n\n\n\n

Szerz\u0151: Kajdocsi Lov\u00e1sz Gabriella
F\u00e9nyk\u00e9p: Kolovity Svetlana, f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Colchicum arenarium W. et K., herb\u00e1riumi lap, lelt. sz. PB-1244 Az \u0151sz a term\u00e9szetben az elm\u00fal\u00e1s, nyugov\u00f3ra t\u00e9r\u00e9s id\u0151szaka, melynek jellegzetes sz\u00edneit a s\u00e1rgul\u00f3 \u00e9s v\u00f6r\u00f6s\u00f6d\u0151 levelek adj\u00e1k. M\u00e9gis, bizonyos n\u00f6v\u00e9nyfajok ekkorra id\u0151z\u00edtik vir\u00e1gz\u00e1sukat \u2013 k\u00f6z\u00e9j\u00fck tartozik homokpuszt\u00e1nk egyik gy\u00f6ngyszeme is, a Szerbi\u00e1ban rendk\u00edv\u00fcl ritka homoki kikerics. Emiatt v\u00e1lasztotta a Szabadkai V\u00e1rosi M\u00fazeum november h\u00f3nap […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":8000,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[1108],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/7999"}],"collection":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=7999"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/7999\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":8002,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/7999\/revisions\/8002"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/8000"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=7999"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=7999"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=7999"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}