{"id":7893,"date":"2025-07-01T09:01:56","date_gmt":"2025-07-01T07:01:56","guid":{"rendered":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/?p=7893"},"modified":"2025-07-08T09:11:59","modified_gmt":"2025-07-08T07:11:59","slug":"the-studio-folyoirat-1913-oktober-1914-januar","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/?p=7893&lang=hu","title":{"rendered":"The Studio foly\u00f3irat, 1913 okt\u00f3ber \u2013 1914 janu\u00e1r"},"content":{"rendered":"\n<p>A foly\u00f3irat 247., 248., 249. sz\u00e1ma, kar\u00e1csonyi mell\u00e9klete \u00e9s a 250. sz\u00e1m, Szakk\u00f6nyvt\u00e1r, Szabadkai V\u00e1rosi M\u00fazeum (ltsz. 5718)<\/p>\n\n\n\n<p>J\u00falius h\u00f3nap t\u00e1rgya a Szabadkai V\u00e1rosi M\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l a <em>The Studio<\/em> angol nyelv\u0171 k\u00e9pz\u0151 \u00e9s iparm\u0171v\u00e9szeti foly\u00f3irat n\u00e9gy bek\u00f6t\u00f6tt sz\u00e1ma 1913 okt\u00f3ber\u00e9t\u0151l 1914 janu\u00e1rj\u00e1ig (247., 248., 249. sz\u00e1m, kar\u00e1csonyi mell\u00e9klet \u00e9s a 250. sz\u00e1m). A t\u00e1rgy a m\u00fazeum szak-, illetve k\u00f6nyvt\u00e1ros szaksz\u00f3val \u00e9lve&nbsp; \u201cspeci\u00e1lis\u201d k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3, 5718-as lelt\u00e1ri sz\u00e1m alatt. Emellett az \u00e1llom\u00e1nyban megtal\u00e1lhat\u00f3 az angol m\u0171v\u00e9szeti foly\u00f3irat m\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny bek\u00f6t\u00f6tt sz\u00e1ma, melyek a 1907-t\u0151l 1914-ig, valamint 1925-t\u0151l 1932-ig terjed\u0151 id\u0151szakb\u00f3l sz\u00e1rmaznak, ezek azonban hi\u00e1nyosak. A foly\u00f3irat nyolc bek\u00f6t\u00f6tt sz\u00e1ma \u2013 1912-t\u0151l 1914-ig \u2013 tartalmazza Ger\u00e9b Kl\u00e1ra (1897\u20131944) saj\u00e1t kez\u0171 al\u00e1\u00edr\u00e1s\u00e1t. Az 1912-es, 1913-as \u00e9s 1914-es \u00e9vfolyamok bek\u00f6t\u00f6tt p\u00e9ld\u00e1nyait textil bor\u00edtja, ami a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt k\u00f6nyvk\u00f6t\u00e9szet gyakori jelens\u00e9ge volt. A sz\u00e1mok tulajdonosa, Ger\u00e9b Kl\u00e1ra v\u00e1laszthatta a piros, z\u00f6ld \u00e9s s\u00e1rga levelekkel, a h\u00e1tt\u00e9rben v\u00edzszintes fekete-feh\u00e9r cs\u00edkokkal d\u00edsz\u00edtett textilmint\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n<p>A <em>The Studio<\/em> foly\u00f3irat Londonban jelent meg havonta 1893 \u00e1prilisa \u00e9s 1964 m\u00e1jusa k\u00f6z\u00f6tt, majd a nev\u00e9t <em>Studio International<\/em>-ra v\u00e1ltoztatta. A <em>The Studio<\/em> foly\u00f3irat nemzetk\u00f6zi szabv\u00e1nyos sorsz\u00e1ma ISSN 0963-5092. Charles Holme \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 volt a foly\u00f3irat alap\u00edt\u00f3ja, 1895-t\u0151l pedig a szerkeszt\u0151je is. 1919-es nyugd\u00edjba vonul\u00e1sa ut\u00e1n fia, Charles Geoffrey Holme vette \u00e1t a szerkeszt\u0151s\u00e9get. A foly\u00f3irat a kort\u00e1rs fest\u00e9szet \u00e9s iparm\u0171v\u00e9szet t\u00e9m\u00e1ival foglalkozott. Rendszeresen adott h\u00edrt az eur\u00f3pai gal\u00e9ri\u00e1kban rendezett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokr\u00f3l. A <em>The Studio: a&nbsp;bibliography \u2013 The&nbsp;First Fifty Years,&nbsp;1893\u20131943<\/em> c\u00edm\u0171 bibliogr\u00e1fi\u00e1t Bryan Holme \u00e1ll\u00edtotta \u00f6ssze, \u00e9s a londoni Sims and Reed Kiad\u00f3 adta ki 1978-ban. <em>The Studio<\/em> foly\u00f3irat 1893. \u00e9vi 1. sz\u00e1m\u00e1t\u00f3l az 1925. \u00e9vi 90. sz\u00e1m\u00e1ig digitaliz\u00e1lt form\u00e1ban el\u00e9rhet\u0151 a n\u00e9metorsz\u00e1gi Heidelbergi Egyetemi K\u00f6nyvt\u00e1r Digit\u00e1lis K\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1ban. Szerbi\u00e1ban jelenleg a <em>The Studio<\/em> foly\u00f3irat sz\u00e1mai a COBISS+ k\u00f6z\u00f6s elektronikus katal\u00f3gus szerint a szabadkai m\u00fazeum k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1n k\u00edv\u00fcl megtal\u00e1lhat\u00f3k a belgr\u00e1di \u00c9p\u00edt\u00e9szeti Kar K\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1ban (1950-t\u0151l 1963-ig, kiv\u00e9ve az 1953-as \u00e9s 1958-as \u00e9vet), n\u00e9gy sz\u00e1m a Jugoslovenska Kinoteka K\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1ban (egy sz\u00e1m jel\u00f6lt \u00e9vfolyam n\u00e9lk\u00fcl, tov\u00e1bb\u00e1 egy-egy sz\u00e1m 1896-b\u00f3l, 1901-b\u0151l \u00e9s 1903-b\u00f3l) \u00e9s az \u00fajvid\u00e9ki Szerb Matica K\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1ban egy sz\u00e1m 1913-b\u00f3l. Az eml\u00edtett hazai k\u00f6nyvt\u00e1rakban megl\u00e9v\u0151 kev\u00e9s p\u00e9ld\u00e1ny teh\u00e1t n\u00f6veli a Szabadkai V\u00e1rosi M\u00fazeum K\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 sz\u00e1mok jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n<p>Ger\u00e9b Kl\u00e1ra Szabadka els\u0151 alkalmazott grafikusn\u0151je, aki emellett m\u0171v\u00e9szi grafik\u00e1val is foglalkozott. 1897. j\u00falius 21-\u00e9n sz\u00fcletett Szabadk\u00e1n. Sz\u00fcl\u0151h\u00e1z\u00e1ban ma a Dr. Vinko Per\u010di\u0107 Honi Gal\u00e9ria tal\u00e1lhat\u00f3. Az \u00e1ltal\u00e1nos iskola n\u00e9gy oszt\u00e1lya ut\u00e1n 1907-ben beiratkozott a Fels\u0151 Le\u00e1nyiskol\u00e1ba. 1915\u20131919 k\u00f6z\u00f6tt az Orsz\u00e1gos Magyar Kir\u00e1lyi Iparm\u0171v\u00e9szeti Iskol\u00e1ban tanult Budapesten \u2013 \u00e9let\u00e9nek ezen id\u0151szak\u00e1t dr. Ninkov K. Olga r\u00e9szletesen bemutatta a <em>Ger\u00e9b Kl\u00e1ra, Szabadka els\u0151 alkalmazott grafikusn\u0151j\u00e9nek gyermekkora \u00e9s tanulm\u00e1nyai<\/em> c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1ban, mely 2019-ben jelent meg m\u00fazeumunk \u00e9vk\u00f6nyv\u00e9ben, a <em>Museion<\/em> 17. sz\u00e1m\u00e1ban. \u00c9rdekess\u00e9g, hogy Amelia Sarah Levetus, m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, a <em>The Studio<\/em> c\u00edm\u0171 foly\u00f3irat 1913. okt\u00f3beri 247. sz\u00e1m\u00e1ban \u00edr\u00e1st k\u00f6z\u00f6lt az Orsz\u00e1gos Magyar Kir\u00e1lyi Iparm\u0171v\u00e9szeti Iskol\u00e1r\u00f3l, t\u00edz oldalon ismertetve t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, tanterv\u00e9t, tansz\u00e9keit, tand\u00edj\u00e1t, \u00f6szt\u00f6nd\u00edjait \u00e9s a tan\u00e1ri kar\u00e1t. Ger\u00e9b Kl\u00e1ra teh\u00e1t a foly\u00f3iratb\u00f3l is t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dhatott az int\u00e9zm\u00e9nyr\u0151l \u00e9s nemzetk\u00f6zi tekint\u00e9ly\u00e9r\u0151l. 1919-ben, a t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nyek hat\u00e1s\u00e1ra abbahagyta itteni tanulm\u00e1nyait, majd az 1920\/1921-es tan\u00e9vben b\u00e9csi iparm\u0171v\u00e9sz hallgat\u00f3 lett. 1921-t\u0151l 1923-ig Ausztri\u00e1ban tart\u00f3zkodott. Hazat\u00e9rve Szabadk\u00e1ra, 1927-ben f\u00e9rjhez ment Fenyves Lajoshoz (1890\u20131945), a <em>B\u00e1csmegyei Napl\u00f3<\/em> napilap \u00e9s a Minerva Nyomda t\u00e1rstulajdonos\u00e1hoz. 1944-ben Auschwitzba hurcolt\u00e1k tizen\u00f6t \u00e9ves Eszter l\u00e1ny\u00e1val \u00e9s tizenh\u00e1rom \u00e9ves Istv\u00e1n J\u00f3zsef fi\u00e1val egy\u00fctt. A koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1bor borzalmait nem \u00e9lte t\u00fal, a holokauszt \u00e1ldozata lett. A grafikusn\u0151re eml\u00e9kez\u0151 <em>Memento Ger\u00e9b Kl\u00e1ra (1897\u20131944)<\/em> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s 2014. m\u00e1jus 16-\u00e1n ny\u00edlt meg a Szabadkai V\u00e1rosi M\u00fazeumban, abban az \u00e9p\u00fcletben, ahol a m\u0171v\u00e9szn\u0151 f\u00e9rj\u00e9vel \u00e9s gyermekeivel \u00e9lt. Ugyanitt ma is megtal\u00e1lhat\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny m\u0171alkot\u00e1sa \u00e9s szem\u00e9lyes t\u00e1rgya, p\u00e9ld\u00e1ul a fent eml\u00edtett foly\u00f3irat sz\u00e1mai.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-right\">Sz\u00f6veg: Papdi Izabella, k\u00f6nyvt\u00e1ros<br>F\u00e9nyk\u00e9pek: Kolovics Svetlana, f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A foly\u00f3irat 247., 248., 249. sz\u00e1ma, kar\u00e1csonyi mell\u00e9klete \u00e9s a 250. sz\u00e1m, Szakk\u00f6nyvt\u00e1r, Szabadkai V\u00e1rosi M\u00fazeum (ltsz. 5718) J\u00falius h\u00f3nap t\u00e1rgya a Szabadkai V\u00e1rosi M\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l a The Studio angol nyelv\u0171 k\u00e9pz\u0151 \u00e9s iparm\u0171v\u00e9szeti foly\u00f3irat n\u00e9gy bek\u00f6t\u00f6tt sz\u00e1ma 1913 okt\u00f3ber\u00e9t\u0151l 1914 janu\u00e1rj\u00e1ig (247., 248., 249. sz\u00e1m, kar\u00e1csonyi mell\u00e9klet \u00e9s a 250. sz\u00e1m). A t\u00e1rgy a [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":7894,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[1108],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/7893"}],"collection":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=7893"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/7893\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":7895,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/7893\/revisions\/7895"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/7894"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=7893"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=7893"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=7893"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}