Acz\u00e9l E. Henrik: T\u00fcnd\u00e9rek t\u00e1nca, 1904, M\u0171v\u00e9szeti oszt\u00e1ly, Szabadkai V\u00e1rosi M\u00fazeum (ltsz.
U\u2013994)<\/p>\n\n\n\n
A tavaszi t\u00e1jban t\u00e1ncol\u00f3 t\u00fcnd\u00e9reket \u00e1br\u00e1zol\u00f3 triptichon fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171 szecesszi\u00f3s festm\u00e9ny szerz\u0151je Acz\u00e9l Henrik Emil \/eredetileg Austerlitz\/ (Nagyv\u00e1rad, 1876 \u2013 Budapest, 1946), nagyv\u00e1radi sz\u00fclet\u00e9s\u0171 fest\u0151 \u00e9s iparm\u0171v\u00e9sz, aki 1903-t\u00f3l 1915-ig, tizenk\u00e9t \u00e9vig \u00e9lt Szabadk\u00e1n, nagyban hozz\u00e1j\u00e1rulva a szecesszi\u00f3 t\u00e9rnyer\u00e9s\u00e9hez. A szabadkai szecesszi\u00f3s v\u00e1rosh\u00e1za els\u0151 emelet\u00e9n, az \u00fan. \u201ekis esket\u00e9si teremben\u201d l\u00e9v\u0151 festm\u00e9ny\u00e9t, amely a r\u00e9gi szabadkai v\u00e1rosh\u00e1z\u00e1t \u00e1br\u00e1zolja, sokan ismerik.<\/p>\n\n\n\n
A Szabadkai V\u00e1rosi M\u00fazeum k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti gy\u0171jtem\u00e9nye a m\u0171v\u00e9sz t\u00f6bb festm\u00e9ny\u00e9t \u0151rzi, k\u00f6zt\u00fck a T\u00fcnd\u00e9rek t\u00e1nca c\u00edm\u0171t is (m\u00e9rete 147 x 147 cm, jelzet jobbra lent: Acz\u00e9l Henrik 1904). A festm\u00e9ny olajtechnik\u00e1val k\u00e9sz\u00fclt 1904-ben, a szecesszi\u00f3s \u00e9p\u00edt\u00e9szet szabadkai t\u00e9rh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1nak els\u0151 szakasz\u00e1ban. Keletkez\u00e9se el\u0151tt k\u00e9sz\u00fclt el a szabadkai szecesszi\u00f3s zsinag\u00f3ga, a Raichl-palota a k\u00e9p k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9nek \u00e9v\u00e9ben \u00e9p\u00fclt, m\u00edg az \u00e9p\u00fclet, ahol a m\u0171 ma tal\u00e1lhat\u00f3 \u2013 Dr. D\u00f6m\u00f6t\u00f6r Miksa gyermekorvos palot\u00e1ja, k\u00e9s\u0151bb a Minerva nyomda, ma pedig a Szabadkai V\u00e1rosi M\u00fazeum \u00e9p\u00fclete \u2013 k\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb \u00e9p\u00fclt. Ez a kontextus seg\u00edt meg\u00e9rteni a st\u00edlus szellemis\u00e9g\u00e9t \u00e9s jellemz\u0151it, valamint azt a t\u00e9nyt, hogy a szecesszi\u00f3 nemcsak az \u00e9p\u00edt\u00e9szetben, hanem a k\u00e9pz\u0151- \u00e9s iparm\u0171v\u00e9szetben, az ipari formatervez\u00e9sben, az irodalomban, a zen\u00e9ben, mag\u00e1ban az \u00e9letform\u00e1ban stb. is jelen volt. A szecesszi\u00f3 teh\u00e1t \u00e1tfog\u00f3 st\u00edlus volt, \u00edgy ha r\u00f3la besz\u00e9l\u00fcnk, nem feledkezhet\u00fcnk meg az ing\u00f3 kultur\u00e1lis javak ter\u00fclet\u00e9nek p\u00e9ld\u00e1ir\u00f3l \u00e9s szerz\u0151ir\u0151l sem, mert k\u00fcl\u00f6nben hi\u00e1nyos k\u00e9pet kapunk.<\/p>\n\n\n\n
A szecesszi\u00f3s fest\u00e9szetben, \u00edgy a bemutatott k\u00e9p eset\u00e9ben is, a szecesszi\u00f3 \u00e9s a szimbolizmus jelenl\u00e9t\u00e9t \u00e9rz\u00e9kelhetj\u00fck. A T\u00fcnd\u00e9rek t\u00e1nca a nemzetk\u00f6zi szecesszi\u00f3 sz\u00e9ps\u00e9g- \u00e9s \u00f6sszhangkultusz\u00e1nak jegy\u00e9ben j\u00f6tt l\u00e9tre, jellegzetes sz\u00ednvil\u00e1ggal. A lil\u00e1s-narancss\u00e1rga \u00e1rnyalatok a k\u00e9p fontos r\u00e9szei, a szecesszi\u00f3 sz\u00ednei, \u00e9s kifejezik a k\u00f6nnyed, \u00e1tt\u0171n\u0151 jelens\u00e9gek ir\u00e1nti k\u00f6t\u0151d\u00e9st, amelyek szinte kiz\u00e1rj\u00e1k a testet \u00e9s az id\u0151t. \u00c9ppen emiatt tartozik a szecesszi\u00f3 kedvelt mot\u00edvumai k\u00f6z\u00e9 a lepke, a szitak\u00f6t\u0151, a felh\u0151k, a tenger habja \u00e9s hull\u00e1mai, a f\u00fcst, a hajnal, a naplemente stb. A triptichon el\u0151ter\u00e9ben a szul\u00e1k feh\u00e9r vir\u00e1gai vir\u00e1goznak, a k\u00e9p m\u00e9ly\u00e9n pedig, a kompoz\u00edci\u00f3 k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba helyezett t\u00f3 partj\u00e1n n\u00e9gy, j\u00e1t\u00e9kos red\u0151kkel k\u00f6r\u00fclvett, hossz\u00fa feh\u00e9r ruh\u00e1s n\u0151i alak k\u00f6rt\u00e1ncot j\u00e1r. A szecesszi\u00f3 k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek igen kedvelt t\u00e9m\u00e1ja volt a t\u00e1nc, s gyakran \u00e1br\u00e1zolta fiatal l\u00e1nyokat, ahogy k\u00f6rt\u00e1ncot lejtenek a term\u00e9szetben. Ezt a renesz\u00e1nsz \u00f3ta ismert ikonogr\u00e1fiai toposzt l\u00e1thatjuk viszont a Jugend c\u00edm\u0171 lap c\u00edmoldal\u00e1n, amely az 1897-ben k\u00e9sz\u00edtett Ludwig von Combus alkot\u00e1s\u00e1t haszn\u00e1lja fel, vagy Hans Kristiansen 1900-as falisz\u0151nyeg\u00e9n, amelynek Tavaszi k\u00f6rt\u00e1nc a c\u00edme, Zichy Istv\u00e1n 1905-ben festett Hunor \u00e9s Magor c\u00edm\u0171 festm\u00e9ny\u00e9n, de a k\u00e9sei szecesszi\u00f3 egyik p\u00e9ld\u00e1j\u00e1n is, Jovanovics P\u00e1l (Paja Jovanovi\u0107) Parsifal c\u00edm\u0171 festm\u00e9ny\u00e9n (1920\/26). A T\u00fcnd\u00e9rek t\u00e1nca jelleg\u00e9nek gy\u00f6ker\u00e9t egyr\u00e9szt abban a n\u00e9phitben kell keresn\u00fcnk, miszerint a t\u00fcnd\u00e9rek t\u00e1ncolnak, m\u00e1sr\u00e9szt abban az \u0151si hitben, hogy a t\u00e1nc a l\u00e9lek mozg\u00e1s\u00e1nak t\u00e9rbeli kifejez\u0151d\u00e9se, vagyis m\u00e1gikus cselekedet, amelynek c\u00e9lja, hogy a test minden r\u00e9sz\u00e9nek \u00f6sszehangolt ritmusban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 mozg\u00e1sa harm\u00f3ni\u00e1t alak\u00edtson ki a f\u00f6ld \u00e9s az \u00e9g k\u00f6z\u00f6tt. Ilyen szempontb\u00f3l teljess\u00e9g\u00e9ben szecesszi\u00f3s t\u00e9m\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3, csak\u00fagy mint \u00e1br\u00e1zol\u00e1sm\u00f3dj\u00e1ban: irre\u00e1lis \u00e9s id\u0151tlen paradicsomi sz\u00e9ps\u00e9g\u00e1llapot. A csatolt festm\u00e9ny eset\u00e9ben a kutat\u00e1s kimutatta, hogy a m\u0171v\u00e9sz a n\u0151i alakok \u00e9s t\u00e1ncuk megtervez\u00e9s\u00e9hez el\u0151k\u00e9pk\u00e9nt Leonardo Bistolfi olasz m\u0171v\u00e9sz azonos \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1t haszn\u00e1lta, amely az 1902-es torin\u00f3i Nemzetk\u00f6zi Iparm\u0171v\u00e9szeti Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son oda\u00edt\u00e9lt okleveleken szerepelt. Acz\u00e9l t\u00f6bbsz\u00f6r is j\u00e1rt Olaszorsz\u00e1gban, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s pedig, amely a szecesszi\u00f3 diadal\u00e1t \u00fcnnepelte, kulcsfontoss\u00e1g\u00fa fordul\u00f3pontot jelentett az olasz ipari formatervez\u00e9s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n
A T\u00fcnd\u00e9rek t\u00e1nca egyben utal arra a t\u00e1ncm\u0171v\u00e9szetben v\u00e9gbent forradalomra is, ami \u00e1ltal a t\u00e1nc a figyelem k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba ker\u00fclt a sz\u00e1zadfordul\u00f3 idej\u00e9n. \u00daj\u00edt\u00e1snak sz\u00e1m\u00edtott, hogy a modern t\u00e1ncosn\u0151k nem haszn\u00e1ltak balettcip\u0151t, \u00e9s m\u00e1r nem szoros, hanem l\u00e1gy es\u00e9s\u0171 ruh\u00e1kban t\u00e1ncoltak. Az \u00faj t\u00e1ncst\u00edlus egyik legjelent\u0151sebb k\u00e9pvisel\u0151je Isadora Duncan \u00e9s a l\u00e1tv\u00e1nyos, rendk\u00edv\u00fcl inspirat\u00edv sz\u00edn\u00e9szn\u0151, Lo\u00efe Fuller voltak. Az 1900-as p\u00e1rizsi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1son val\u00f3 fell\u00e9p\u00e9se ut\u00e1n olyan m\u0171v\u00e9szek k\u00e9sz\u00edtettek r\u00f3la sz\u00e1mos rajzot \u00e9s szobrot, mint Toulouse-Lautrec, Theodor Heine, Hermann Obrist, Koloman Moser \u00e9s m\u00e1sok. Lifka mozij\u00e1ban 1905-ben a szabadkaiaknak is alkalmuk ny\u00edlt Lo\u00efe Fuller t\u00e1nc\u00e1ban gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dni. Nem tudjuk pontosan, hogy az ilyen modern t\u00e1nc mennyire terjedt el r\u00e9gi\u00f3inkban, \u00e9s mennyire volt ismert mind a mozdulatai, mind a t\u00e1ncruha tekintet\u00e9ben. Ezekr\u0151l val\u00f3 ismereteinket b\u0151v\u00edtheti, \u00e9s a T\u00fcnd\u00e9rek t\u00e1nca k\u00e9p kapcs\u00e1n is fontos lehet az f\u00e9nyk\u00e9p, amely a zombori Scheib f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz m\u0171teremben k\u00e9sz\u00fclt, egy bizonyos Markovits Baba t\u00e1ncosn\u0151r\u0151l. A fot\u00f3 a Szabadkai V\u00e1rosi M\u00fazeum T\u00f6rt\u00e9neti Oszt\u00e1ly\u00e1nak gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3, I\u20131406 lelt\u00e1ri sz\u00e1mon, \u00e9s a T\u00fcnd\u00e9rek t\u00e1nca festm\u00e9nnyel egy\u00fctt reproduk\u00e1ltuk a Szecesszi\u00f3 a szabadkai k\u00f6zgy\u0171jtem\u00e9nyekben c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvben (Szabadkai V\u00e1rosi M\u00fazeum, 2013).<\/p>\n\n\n\n
Sz\u00f6veg: Ninkov K. Olga, m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz-m\u00fazeumi tan\u00e1csos
A festm\u00e9nyr\u0151l k\u00e9sz\u00fclt fot\u00f3: Hev\u00e9r Mikl\u00f3s, f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Acz\u00e9l E. Henrik: T\u00fcnd\u00e9rek t\u00e1nca, 1904, M\u0171v\u00e9szeti oszt\u00e1ly, Szabadkai V\u00e1rosi M\u00fazeum (ltsz.U\u2013994) A tavaszi t\u00e1jban t\u00e1ncol\u00f3 t\u00fcnd\u00e9reket \u00e1br\u00e1zol\u00f3 triptichon fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171 szecesszi\u00f3s festm\u00e9ny szerz\u0151je Acz\u00e9l Henrik Emil \/eredetileg Austerlitz\/ (Nagyv\u00e1rad, 1876 \u2013 Budapest, 1946), nagyv\u00e1radi sz\u00fclet\u00e9s\u0171 fest\u0151 \u00e9s iparm\u0171v\u00e9sz, aki 1903-t\u00f3l 1915-ig, tizenk\u00e9t \u00e9vig \u00e9lt Szabadk\u00e1n, nagyban hozz\u00e1j\u00e1rulva a szecesszi\u00f3 t\u00e9rnyer\u00e9s\u00e9hez. A szabadkai szecesszi\u00f3s v\u00e1rosh\u00e1za els\u0151 […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":7885,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[1108],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/7884"}],"collection":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=7884"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/7884\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":7886,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/7884\/revisions\/7886"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/7885"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=7884"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=7884"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=7884"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}