{"id":7630,"date":"2024-11-01T10:00:00","date_gmt":"2024-11-01T09:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/?p=7630"},"modified":"2024-10-31T15:33:53","modified_gmt":"2024-10-31T14:33:53","slug":"arpad-kori-csontvaz-szabadka-verusics-a-lelohely-5-sir","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/?p=7630&lang=hu","title":{"rendered":"\u00c1rp\u00e1d-kori csontv\u00e1z, Szabadka-Verusics A lel\u0151hely, 5. s\u00edr"},"content":{"rendered":"\n

A Szabadkai V\u00e1rosi M\u00fazeumban november h\u00f3nap t\u00e1rgya ez\u00fattal egy k\u00fcl\u00f6nleges emberi csontv\u00e1z, mely a m\u00fazeum Term\u00e9szettudom\u00e1nyi Oszt\u00e1ly\u00e1nak bioantropol\u00f3giai gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9be tartozik (lelt. sz.: ANT\u20139) \u00e9s A term\u00e9szet \u00e9s az ember<\/em> c\u00edm\u0171 \u00e1lland\u00f3 t\u00e1rlaton meg is tekinthet\u0151.<\/p>\n\n\n\n

A bemutat\u00e1sra ker\u00fcl\u0151 csontv\u00e1zat a Szabadka-Verusics A lel\u0151helyen, az Azotara m\u0171tr\u00e1gyagy\u00e1r \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t megel\u0151z\u0151 \u00e1sat\u00e1son t\u00e1rtak fel 1979-ben, Szekeres L\u00e1szl\u00f3, a m\u00fazeum r\u00e9g\u00e9sz\u00e9nek vezet\u00e9s\u00e9vel. A csontv\u00e1z az 5. s\u00edrb\u00f3l ker\u00fclt el\u0151, \u00e9s a lel\u0151helyen felt\u00e1rt 53 \u00c1rp\u00e1d-kori (11. sz\u00e1zadi) s\u00edr k\u00f6z\u00e9 tartozik (mellett\u00fck 67 szarmata s\u00edrt is tal\u00e1ltak). Az \u00e1sat\u00e1si dokument\u00e1ci\u00f3 alapj\u00e1n a halottat egy 180 cm hossz\u00fa, 50 cm sz\u00e9les, t\u00e9glalap alak\u00fa s\u00edrg\u00f6d\u00f6rbe, ny\u00fajtott helyzetben, a h\u00e1t\u00e1ra fektetve temett\u00e9k el, a karjait szorosan a t\u00f6rzs mellett tartva, a l\u00e1bait pedig p\u00e1rhuzamosan kiny\u00fajtva. Mell\u00e9klet nem volt a s\u00edrban.<\/p>\n\n\n\n

A csontv\u00e1z k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9g\u00e9re az antropol\u00f3giai vizsg\u00e1latok vil\u00e1g\u00edtottak r\u00e1: a fiatal, 23\u201325 \u00e9v k\u00f6r\u00fcli n\u0151 j\u00f3 megtart\u00e1s\u00fa csontjain sz\u00e1mos patol\u00f3gi\u00e1s elv\u00e1ltoz\u00e1s figyelhet\u0151 meg, melyek k\u00f6z\u00fcl a legs\u00falyosabbakat tuberkul\u00f3zis okozhatta. Mindk\u00e9t cs\u00edp\u0151csont bels\u0151 felsz\u00edn\u00e9n ugyanis er\u0151teljes csontfelsz\u00edv\u00f3d\u00e1s \u00e9s \u00fajcsont-k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyek l\u00e1that\u00f3k, melyeket gennygy\u00fclem (hidegt\u00e1lyog) mar\u00f3 hat\u00e1sa alak\u00edthatott ki. A t\u00fcnetek a medencecsontok keresztcsonthoz kapcsol\u00f3d\u00f3 \u00edzfelsz\u00edn\u00e9t is \u00e9rintik. Ilyen csontelv\u00e1ltoz\u00e1sokat legink\u00e1bb a tuberkul\u00f3zisos eredet\u0171, gerincet \u00e9rint\u0151, el\u0151rehaladott \u00e1llapot\u00fa gyullad\u00e1sok okoznak, ebben az esetben azonban a csigoly\u00e1kon nincsenek erre utal\u00f3 jelek. Ennek alapj\u00e1n meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, hogy a csontt\u00fcneteket a bels\u0151 szervekben (vagy a gyomor-b\u00e9l rendszerben vagy az urogenit\u00e1lis rendszerben) kialakul\u00f3 tuberkul\u00f3zisos t\u00e1lyog okozhatta, ami egy rendk\u00edv\u00fcl ritka jelens\u00e9g.<\/p>\n\n\n\n

A medence elv\u00e1ltoz\u00e1sai mellett a koponya bels\u0151 felsz\u00edn\u00e9n labirintus-szer\u0171 benyomatok is l\u00e1that\u00f3k, ezeket tbc-s eredet\u0171 agyh\u00e1rtyagyullad\u00e1s (meningitis) okozhatta. Az egyik borda \u00fajcsont-k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyei, a csigoly\u00e1k felsz\u00edn\u00e9n l\u00e9v\u0151 fokozott erezetts\u00e9g, valamint v\u00e9gtagok hossz\u00facsontjain l\u00e1that\u00f3 csonth\u00e1rtyagyullad\u00e1s is a fert\u0151z\u00e9s miatt alakulhatott ki.<\/p>\n\n\n\n

Mi\u00e9rt fontos a tuberkul\u00f3zis vizsg\u00e1lata a r\u00e9g\u00e9szeti \u00e1sat\u00e1sokon el\u0151ker\u00fclt csontv\u00e1zakon? <\/strong><\/p>\n\n\n\n

A tuberkul\u00f3zis egy bakteri\u00e1lis fert\u0151z\u0151 betegs\u00e9g, ami \u00e1ltal\u00e1ban cseppfert\u0151z\u00e9ssel terjed. Leggyakrabban a l\u00e9gz\u0151szerveket t\u00e1madja meg, de gyakorlatilag majdnem minden szervet \u00e9s szervrendszert \u00e9rinthet. Jellegzetess\u00e9ge, hogy a megfert\u0151z\u00f6tt szervben \u00fa.n. g\u00fcm\u0151ket (tuberkulumokat) hoz l\u00e9tre, ez\u00e9rt nevezik g\u00fcm\u0151k\u00f3rnak is. Viszonylag ritk\u00e1n a csontokat is megt\u00e1madja, ekkor a g\u00fcm\u0151k a csontok szivacsos \u00e1llom\u00e1ny\u00e1ban j\u00f6nnek l\u00e9tre, \u00fcregeket hagyva maguk ut\u00e1n \u2013 az \u00e1sat\u00e1sokon el\u0151ker\u00fclt csontv\u00e1zakon ezeket a csontokon megjelen\u0151 t\u00fcneteket lehet megfigyelni.<\/p>\n\n\n\n

Az antibiotikumok felfedez\u00e9se ut\u00e1n, az 1980-as \u00e9vekig \u00fagy t\u0171nt, hogy seg\u00edts\u00e9g\u00fckkel teljesen felsz\u00e1molhat\u00f3 ez a fert\u0151z\u0151 a betegs\u00e9g. Napjainkban azonban \u00fajult er\u0151vel t\u00e1mad, \u00e9s ma is a 10 leggyakoribb hal\u00e1lok k\u00f6z\u00f6tt szerepel: a WHO szerint \u00e9vente 7,5 milli\u00f3 \u00faj esetet diagnosztiz\u00e1lnak, \u00e9s 1,3 milli\u00f3 ember hal\u00e1l\u00e1t okozza ez a megbeteged\u00e9s. Elterjed\u00e9s\u00e9hez sz\u00e1mos t\u00e9nyez\u0151 j\u00e1rul hozz\u00e1, az egyik f\u0151 oka azonban a mikobakt\u00e9riumok kiv\u00e1l\u00f3 evol\u00faci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9ge, amely \u00faj, multirezisztens t\u00f6rzsek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9hez vezetett, amelyek ellen\u00e1llnak az antibiotikumos kezel\u00e9snek. Emiatt ker\u00fcltek a kutat\u00e1sok k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba a betegs\u00e9g evol\u00faci\u00f3s k\u00e9rd\u00e9sei, hiszen ismern\u00fcnk kell eredet\u00e9t \u00e9s j\u00e1rv\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, valamint a k\u00f3rokoz\u00f3 evol\u00faci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t ahhoz, hogy progn\u00f3zist \u00e1ll\u00edthassunk fel a j\u00f6v\u0151re n\u00e9zve. A csontv\u00e1zleletek vizsg\u00e1lat\u00e1val egyr\u00e9szt megismerhet\u0151, hogy az antibiotikumok haszn\u00e1lata el\u0151tti id\u0151szakban milyen t\u00fcneteket okozott a tuberkul\u00f3zis, ugyanis t\u00f6bb, m\u00e1r elfeledett t\u00fcnet \u00fajra gyakoriv\u00e1 v\u00e1lhat a rezisztens k\u00f3rokoz\u00f3k terjed\u00e9se miatt. M\u00e1sr\u00e9szt, ha az antropol\u00f3giai vizsg\u00e1latok sor\u00e1n felfedezett esetekb\u0151l kinyert bakteri\u00e1lis DNS-maradv\u00e1nyokat is analiz\u00e1ljuk, egym\u00e1ssal \u00f6sszehasonl\u00edtjuk, akkor k\u00f6zvetlen\u00fcl vizsg\u00e1lhat\u00f3 a tuberkul\u00f3zis k\u00f3rokoz\u00f3j\u00e1nak mikrobi\u00e1lis evol\u00faci\u00f3ja.<\/p>\n\n\n\n

Sz\u00f6veg: dr. Kajdocsi Lov\u00e1sz Gabriella, biol\u00f3gus-antropol\u00f3gus, m\u00fazeumi tan\u00e1csos
Fot\u00f3k: Kolovi\u0107 Svetlana<\/p>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A Szabadkai V\u00e1rosi M\u00fazeumban november h\u00f3nap t\u00e1rgya ez\u00fattal egy k\u00fcl\u00f6nleges emberi csontv\u00e1z, mely a m\u00fazeum Term\u00e9szettudom\u00e1nyi Oszt\u00e1ly\u00e1nak bioantropol\u00f3giai gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9be tartozik (lelt. sz.: ANT\u20139) \u00e9s A term\u00e9szet \u00e9s az ember c\u00edm\u0171 \u00e1lland\u00f3 t\u00e1rlaton meg is tekinthet\u0151. A bemutat\u00e1sra ker\u00fcl\u0151 csontv\u00e1zat a Szabadka-Verusics A lel\u0151helyen, az Azotara m\u0171tr\u00e1gyagy\u00e1r \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t megel\u0151z\u0151 \u00e1sat\u00e1son t\u00e1rtak fel 1979-ben, Szekeres L\u00e1szl\u00f3, a […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":7634,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[1108],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/7630"}],"collection":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=7630"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/7630\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":7637,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/7630\/revisions\/7637"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/7634"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=7630"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=7630"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=7630"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}