{"id":676,"date":"2014-05-14T21:51:40","date_gmt":"2014-05-14T19:51:40","guid":{"rendered":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/?p=676"},"modified":"2019-04-17T22:25:40","modified_gmt":"2019-04-17T20:25:40","slug":"vojnich-oszkar-1864-1914","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/?p=676&lang=hu","title":{"rendered":"Vojnich Oszk\u00e1r (1864\u20131914)"},"content":{"rendered":"\n

Megnyit\u00f3 id\u0151pont: <\/strong>2014. m\u00e1jus 17., 18 \u00f3ra
Helysz\u00edn:<\/strong> Emeleti ki\u00e1ll\u00edt\u00f3terem
A t\u00e1rlatot megnyitj\u00e1k:<\/strong> dr. Vargyas G\u00e1bor (antropol\u00f3gus-tan\u00e1csos, Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia N\u00e9prajztudom\u00e1nyi Int\u00e9zet) \u00e9s \u00c1goston Pribilla Val\u00e9ria (Szabadka v\u00e1ros polg\u00e1rmester\u00e9nek kult\u00far\u00e1val megb\u00edzott tan\u00e1csosa)
A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s szerz\u0151je: <\/strong>dr. Papp \u00c1rp\u00e1d, etnogr\u00e1fus<\/p>\n\n\n\n

A Szabadkai V\u00e1rosi M\u00fazeum Vojnich Oszk\u00e1r (1864\u20131914) <\/em>c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa a gazdag b\u00e1cskai birtokos, vad\u00e1sz \u00e9s vil\u00e1gutaz\u00f3 utaz\u00e1sait mutatja be.<\/p>\n\n\n\n

\nVojnich\nOszk\u00e1r (Szabadka,\n1864\n\u2013\nPort\nSaid,\n1914) \u00e9let\u00fatj\u00e1nak \u00f6sszegz\u00e9s\u00e9re t\u00f6bben is v\u00e1llalkoztak: a\nkort\u00e1rs Herczeg Ferenc m\u00e9ltat\u00e1s\u00e1nak egy v\u00e1ltozata k\u00e9ziratban\nmaradt katal\u00f3gusunk megjelen\u00e9s\u00e9ig, Sz\u00e9kely Tibor 1980-ban teszi\nugyanezt,\nKalapis Zolt\u00e1n k\u00f6nyv\u00e9ben pedig\nVojnich\nr\u00f6vid \u00e9letrajza is olvashat\u00f3. A legfrissebb, Vojnich Oszk\u00e1rral\nfoglalkoz\u00f3 tanulm\u00e1ny\nlehets\u00e9ges\nh\u00edrszerz\u0151i tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9re igyekszik f\u00e9nyt der\u00edteni, legut\u00f3bb\npedig a\ncsal\u00e1di\nkapcsolatokt\u00f3l is napvil\u00e1got l\u00e1tott egy Vojnich-monogr\u00e1fia.<\/p>\n\n\n\n

\nA\nkalandos,\nl\u00e9nyeg\u00e9ben ismeretlen \u00e9let\u00fat, \u00e9s a rejt\u00e9lyes\nf\u00f6ldbirtokos-mec\u00e9n\u00e1s hal\u00e1la \u00e9s temet\u00e9se a b\u00e9kebeli Szabadk\u00e1t\n\u2013\na\nvil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9s\u00e9t megel\u0151z\u0151 h\u00f3napban \u2013\ntal\u00e1n\nlegink\u00e1bb felbolygat\u00f3 esem\u00e9nye volt: ekkor ker\u00fcl pont egy igen\ng\u00e1l\u00e1ns gy\u0171jt\u0151, mag\u00e1nm\u00fazeum-alap\u00edt\u00f3, vad\u00e1sz, vil\u00e1gutaz\u00f3 \u00e9s\n\u00fatle\u00edr\u00f3 \u00e9let\u00e9re, hogy egy mer\u0151ben m\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net vegye\nkezdet\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

\nVojnich\nOszk\u00e1r\nutaz\u00e1sair\u00f3l\nk\u00f6nyveiben, t\u00e1rc\u00e1iban \u00e9s cikkeiben sz\u00e1molt be: a v\u00e9letlen\nfolyt\u00e1n olyan forr\u00e1sok birtok\u00e1ba ker\u00fclhet az olvas\u00f3, mint az\nels\u0151 feljegyz\u00e9seit tartalmaz\u00f3 napl\u00f3ja, ahol 1884-85-\u00f6s\nf\u00f6ldk\u00f6zi-tengeri\nutaz\u00e1sainak \u00e1llom\u00e1sair\u00f3l szerezhet\u00fcnk tudom\u00e1st.\nUtaz\u00e1sainak\nsor\u00e1ban a k\u00f6vetkez\u0151 az 1893 j\u00fanius\u00e1ban kezd\u0151d\u0151 \u00e9s november\nelej\u00e9n v\u00e9gz\u0151d\u0151 amerikai \u00fatja, az ezt meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151, saj\u00e1t\nk\u00f6lts\u00e9gen kiadott d\u00edszes k\u00f6nyv, aminek j\u00f6vedelm\u00e9r\u0151l a\nH\u00edrlap\u00edr\u00f3k\nNyugd\u00edjint\u00e9zete jav\u00e1ra lemondott.\nAz\n1895-\u00f6s \u00e9v sor\u00e1n Szabadka k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n meghonos\u00edtja a\ngalambl\u00f6v\u00e9szetet, febru\u00e1rban Monte-Carl\u00f3ban\nc\u00e9ll\u00f6v\u0151 versenyt nyer, majd beutazza\nK\u00f6z\u00e9p-\n\u00e9s Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1t (t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Spanyolorsz\u00e1got).<\/p>\n\n\n\n

\n1898\nj\u00fanius\u00e1ban indul a Spitzberg\u00e1kra: val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy erre Chernel\nIstv\u00e1n neves ornitol\u00f3gus 1895-\u00f6s utaz\u00e1sa \u00e9s elbesz\u00e9l\u00e9se\nihlette.\nAz\naugusztus v\u00e9g\u00e9ig tart\u00f3 utaz\u00e1sr\u00f3l napl\u00f3t vezetett,\n\u00e9s f\u00e9nyk\u00e9peket k\u00e9sz\u00edtett, amit ugyanebben az \u00e9vben a Singer \u00e9s\nWolfner Nyomda ad ki.\nNapl\u00f3ja\nk\u00e9t tov\u00e1bbi \u00fatj\u00e1r\u00f3l is tan\u00faskodik, sajnos pontos\nid\u0151meghat\u00e1roz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl: m\u00e1r sv\u00e9d f\u00f6ld\u00f6n jegyzi le a vonatok\nk\u00e9nyelmetlens\u00e9g\u00e9re utal\u00f3 megjegyz\u00e9s\u00e9t, miszerint \u201eilyen\nmodorban eddig csak a pyr\u00e9n\u00e9i f\u00e9lszigeten utaztam\u201d, majd k\u00e9s\u0151bb\negy gleccsert szeml\u00e9lve esz\u00e9be jut, hogy \u201eeml\u00e9keztet a\nGrindelwald-gleccserre Sv\u00e1jcban\u201d.\nEzekb\u0151l\ntal\u00e1n az utaz\u00e1st megel\u0151z\u0151 n\u00e9gy \u00e9vre is\nf\u00e9ny\nder\u00fclhet.<\/p>\n\n\n\n

\nA\nk\u00f6vetkez\u0151, napl\u00f3szer\u0171en r\u00f6gz\u00edtett utaz\u00e1s\u00e1ra 1904 m\u00e1jus\u00e1ban\nker\u00fcl sor, melynek\nsor\u00e1n az akkor Oroszorsz\u00e1ghoz tartoz\u00f3 Finnorsz\u00e1g \u00e9s Ukrajna,\nezen bel\u00fcl a Kr\u00edm-f\u00e9lsziget nevezetess\u00e9geit\nl\u00e1togatja\nmeg,\n\u00e9s k\u00e9sz\u00edt r\u00f3luk besz\u00e1mol\u00f3t.<\/p>\n\n\n\n

\nK\u00f6zvetett\nutal\u00e1s alapj\u00e1n der\u00fcl f\u00e9ny dalm\u00e1ciai utaz\u00e1s\u00e1ra: \u00e9vsz\u00e1m\nn\u00e9lk\u00fcli level\u00e9ben jegyzi meg, hogy haszn\u00e1t vette orosz\nnyelvtud\u00e1s\u00e1nak. \u201eEgy kellemes hetet t\u00f6lt\u00f6ttem el Fium\u00e9ban \u00e9s\na dalm\u00e1t partok ment\u00e9n, ahol egy kis kir\u00e1ndul\u00e1st tettem\nCattaroig. Mondhatom \u00e9rdemes \u00fat: Castelnuovo \u00f6r\u00f6kz\u00f6ldbe ben\u0151tt\nh\u00e1zaival \u00e9s Cattaro fekv\u00e9s\u00e9vel a legszebb l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gok k\u00f6z\u00fcl\nval\u00f3k \u00e9s milyen olcs\u00f3 \u00fat! Orosz tudom\u00e1nyomnak haszn\u00e1t vettem,\namennyiben sokat meg\u00e9rthettem a szl\u00e1v besz\u00e9db\u0151l.\u201d<\/p>\n\n\n\n

\n1906\nfebru\u00e1rj\u00e1nak v\u00e9g\u00e9t\u0151l\n\u00e1prilis\n29-ig id. L\u00f3czy Lajossal a Vez\u00fav kit\u00f6r\u00e9s\u00e9t vizsg\u00e1lja: az id.\nL\u00f3czyval \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig tart\u00f3 bar\u00e1ts\u00e1g\u00e1nak bizony\u00edt\u00e9kai azok\na levelek, melyek k\u00f6z\u00fcl az utols\u00f3t Port Saidb\u00f3l c\u00edmezte\na\nhal\u00e1la el\u0151tti napon. A Vez\u00fav tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1t Vojnich kor\u00e1bban\nis v\u00e9gezhette, hiszen egy \u00e9vvel kor\u00e1bban keltezett lev\u00e9leben,\namit \u00e9ppen id. L\u00f3czyhoz \u00edrt, m\u00e1r besz\u00e1mol err\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

\n1906.\ndecember 17-\u00e9n indul k\u00f6zel m\u00e1sf\u00e9l \u00e9ves utaz\u00e1s\u00e1ra, aminek sor\u00e1n\nAusztr\u00e1lia, Tasmania, \u00daj-Z\u00e9land, \u00daj-Guinea, K\u00edna, a\nF\u00fcl\u00f6p-szigetek lesznek utaz\u00e1s\u00e1nak \u00e1llom\u00e1sai.<\/p>\n\n\n\n

\n1909\nfebru\u00e1rja\n\u00e9s okt\u00f3bere\nk\u00f6z\u00f6tt Szud\u00e1nban tart\u00f3zkodik, majd 1909 december\u00e9t\u0151l\n1910 m\u00e1rcius\u00e1ig Uganda \u00e9s a Feh\u00e9r-N\u00edlus vid\u00e9k\u00e9n vad\u00e1szik.<\/p>\n\n\n\n

\n1911\njanu\u00e1rj\u00e1ban utazik az akkor\nbrit fennhat\u00f3s\u00e1g alatt \u00e1ll\u00f3\nIndi\u00e1ba, majd Burm\u00e1ba \u00e9s a mai Thaif\u00f6ld ter\u00fclet\u00e9re, valamint a\nkelet-indiai szigertcsoportokra: az 1912-es \u00e9v derek\u00e1ig tart\u00f3\nutaz\u00e1s\u00e1t az 1913-ban megjelen\u0151 k\u00e9t k\u00f6nyv\u00e9nek lapjai r\u00f6gz\u00edtik.<\/p>\n\n\n\n

\nUtols\u00f3\n\u00fatj\u00e1ra 1914 m\u00e1rcius\u00e1ban indult Kelet-Afrik\u00e1ba.<\/p>\n\n\n\n

\nVojnich\n\u00fatle\u00edr\u00e1sai a kor ig\u00e9nyeinek marad\u00e9ktalanul eleget tettek: addig\nsokak \u2013 els\u0151sorban a korabeli olvas\u00f3 \u2013 sz\u00e1m\u00e1ra ismeretlen,\n\u00e9rdekesebbn\u00e9l \u00e9rdekesebb helyekr\u0151l sz\u00e1moltak be. \u00datle\u00edr\u00e1sainak\negyik saj\u00e1toss\u00e1ga, hogy szerte\u00e1gaz\u00f3 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se folyt\u00e1n\nhelyenk\u00e9nt geol\u00f3gusi, m\u00e1s esetben etnogr\u00e1fusi \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l\nsz\u00e1mol be, de amennyiben erre alkalom \u00e9s m\u00f3d ad\u00f3dott,\na vad\u00e1sz is megmutatkozott.<\/p>\n\n\n\n

Nem z\u00e1rhat\u00f3 ki, hogy Vojnich, a v\u00e9rbeli vad\u00e1sz bar\u00e1tai \u00fatmutat\u00e1sait \u00e9s \u00e9lm\u00e9nybesz\u00e1mol\u00f3it k\u00f6vetve a messzi vid\u00e9keken a m\u00fazeum\u00fcgyet (is) k\u00edv\u00e1nta szolg\u00e1lni azzal, hogy egzotikusnak t\u0171n\u0151 haszn\u00e1lati t\u00e1rgyakat \u00e9s ritka k\u0151zeteket gy\u0171jt\u00f6tt.<\/p>\n\n\n\n