{"id":631,"date":"2017-12-08T22:35:50","date_gmt":"2017-12-08T21:35:50","guid":{"rendered":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/?p=631"},"modified":"2019-04-08T18:52:30","modified_gmt":"2019-04-08T16:52:30","slug":"mag","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/?p=631&lang=hu","title":{"rendered":"Mag"},"content":{"rendered":"\n<p><strong>Megnyit\u00f3 id\u0151pont: <\/strong>2017. december 13., 17 \u00f3ra<br><strong>Helysz\u00edn:<\/strong> F\u00e9lemeleti ki\u00e1ll\u00edt\u00f3terem<br><strong>A t\u00e1rlatot megnyitj\u00e1k:<\/strong> Sagmeister Laura \u00e9s prof. Vlada Ran\u010di\u0107<br><strong>A t\u00e1rlat kur\u00e1tora:<\/strong> dr. Ninkov K. Olga<br><strong>A t\u00e1rlat 2017. febru\u00e1r 3-ig tekinthet\u0151 meg.<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p>Vikler Imre \u00e9s \u00dajh\u00e1zi Adrienn <em>Mag <\/em>c\u00edm\u0171 kamaraki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, a Jugoszl\u00e1viai fest\u0151k \u00e9s szobr\u00e1szok m\u0171vei a Szabadkai V\u00e1rosi M\u00fazeum m\u0171v\u00e9szeti gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben c\u00edm\u0171 t\u00e1rlaton, Szabadkai V\u00e1rosi M\u00fazeum, 2017. XII. 13 \u2013 2018. II. 3.  A mostani k\u00f6z\u00f6s t\u00e1rlat eredend\u0151en Vinkler Imre hal\u00e1l\u00e1nak \u00f6tvenedik, valamint sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek kilencvenedik \u00e9ve alkalm\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt. A jeles szabadkai fest\u0151m\u0171v\u00e9sz \u00e9s a fiatal, tehets\u00e9ges akad\u00e9mista ki\u00e1ll\u00edtott munk\u00e1in szembet\u0171nik a m\u00falt\/r\u00e9gi \u00e9s az jelen\/\u00faj vizu\u00e1lis form\u00e1k \u00e1tfed\u00e9se, \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1sa, mik\u00f6zben a t\u00e1rlaton az immateri\u00e1lis kapcsolat szinte megfoghat\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik. L\u00e9pj\u00fcnk h\u00e1t a m\u00falt \u00e9s a jelen \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00e1s\u00e1val egy\u00fctt az \u00faj \u00e9vbe.<br>\u00dajh\u00e1zi Adrienn (\u00dajvid\u00e9k, 1995) a Bogdan \u0160uput formatervez\u0151i szakk\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ban \u00e9retts\u00e9gizet 2014-ben. Jelenleg az \u00dajvid\u00e9ki M\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mia negyed\u00e9ves, fest\u0151 szakos hallgat\u00f3ja, Vlada Ran\u010di\u0107 vezet\u0151 szaktan\u00e1r oszt\u00e1ly\u00e1ban. 2011 \u00f3ta vesz r\u00e9szt sz\u00e1mos ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son \u00e9s m\u0171v\u00e9sztelepen. Eddig hat \u00f6n\u00e1ll\u00f3 t\u00e1rlata volt. 2010-t\u0151l akt\u00edv tagja a \u0160ok zadruga gal\u00e9ri\u00e1nak, 2017-t\u0151l pedig a H\u00edd K\u00f6r Art-nak. A klasszikus fest\u00e9szeti technik\u00e1k mellett, a digit\u00e1lis k\u00e9p\u00e1br\u00e1zol\u00e1s, a fot\u00f3k, az install\u00e1ci\u00f3k \u00e9s egy\u00e9b vizu\u00e1lis kifejez\u00e9sm\u00f3dok foglalkoztatj\u00e1k. Eddigi festm\u00e9nyeinek f\u0151 mot\u00edvuma a toj\u00e1s, amely az \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9s \u00e9s a term\u00e9kenys\u00e9g mellett a teljess\u00e9g szimb\u00f3luma is. \u00dajh\u00e1zi Adrienn k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1sk\u00e9nt fedezte fel a Vinkler Imre fest\u0151m\u0171v\u00e9sszel val\u00f3 rokoni kapcsolat\u00e1t, aki a csal\u00e1dfa harmadik nemzed\u00e9k\u00e9nek sz\u00e1m\u00edt. Ezut\u00e1n \u00e9rdekl\u0151dni kezdett munk\u00e1ss\u00e1ga ir\u00e1nt. <br>R\u00f6viden Vinkler Imr\u00e9r\u0151l (Szabadka, 1928 \u2013 Szabadka, 1967) \/ A szabadkai Gimn\u00e1ziumban \u00e9retts\u00e9gizett, s a figur\u00e1lis rajztanfolyam r\u00e9sztvev\u0151je volt. A belgr\u00e1di K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mi\u00e1n v\u00e9gzett fest\u00e9szeti szakon (1947\u20131951). Csoportos t\u00e1rlaton el\u0151sz\u00f6r a Vajdas\u00e1gi Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n vett r\u00e9szt Palicson (1952). Szabadk\u00e1ra visszat\u00e9rve \u00e1ltal\u00e1nos iskolai tan\u00e1rk\u00e9nt helyezkedett el, majd 1956-t\u00f3l a szabadkai gimn\u00e1zium tan\u00e1ra. M\u0171termet kapott a v\u00e1rost\u00f3l, ahol 1953\u20131959 k\u00f6z\u00f6tt alkotott. Ebben az id\u0151szakban kezdett el m\u0171v\u00e9sztelepeket l\u00e1togatni: B\u00e1cstopoly\u00e1n (1954), \u00d3becs\u00e9n (1959-t\u0151l), Zent\u00e1n (1967). Tanulm\u00e1nyutakat tett B\u00e9csbe (1953), P\u00e1rizsba (1955, 1957, 1966) \u00e9s Amszterdamba (1965). P\u00e1rizsi ihlet\u00e9s\u0171 alkot\u00e1sait 1955 okt\u00f3ber\u00e9ben \u00e1ll\u00edtotta ki Szabadk\u00e1n Dejanovi\u0107, Petrik \u00e9s S\u00e1fr\u00e1ny alkot\u00e1sai mellett. Els\u0151, \u00e9s \u00e9let\u00e9ben egyetlen \u00f6n\u00e1ll\u00f3 t\u00e1rlat\u00e1t a szabadkai V\u00e1rosi Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si Csarnokban 1956-ban rendezte meg. Korai alkot\u00e1sait a s\u00f6t\u00e9t sz\u00ednkezel\u00e9s jellemzi, a barna \u00e9s a fekete \u00e1rnyalatok haszn\u00e1lata. Fest\u0151i palett\u00e1ja 1954-t\u0151l vil\u00e1gosodik ki. Az 1960-as \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l szinte egysz\u00edn\u0171 k\u00e9peket alkotott, a s\u00f6t\u00e9t t\u00f3nus\u00fa sz\u00fcrk\u00e9sk\u00e9kt\u0151l az ez\u00fcst\u00f6s sz\u00fcrk\u00e9ig, s ezzel egy\u00fctt megny\u00fajtja figur\u00e1it, k\u00e9pei egys\u00edk\u00fav\u00e1 v\u00e1lnak. Fest\u00e9szet\u00e9ben az akt, a t\u00e1jk\u00e9p, a v\u00e1rosk\u00e9p \u00e9s a csend\u00e9let mellett a portr\u00e9 is megjelenik. M\u0171veinek nagy r\u00e9sze S\u00e1fr\u00e1ny m\u0171term\u00e9ben \u00e9gett el 1970-ben, egy t\u0171zeset folyt\u00e1n. Alkot\u00e1sai mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9nyekben, \u00e9s a zentai, szabadkai \u00e9s \u00f3becsei k\u00f6zgy\u0171jtem\u00e9nyekben tal\u00e1lhat\u00f3ak meg.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Megnyit\u00f3 id\u0151pont: 2017. december 13., 17 \u00f3raHelysz\u00edn: F\u00e9lemeleti ki\u00e1ll\u00edt\u00f3teremA t\u00e1rlatot megnyitj\u00e1k: Sagmeister Laura \u00e9s prof. Vlada Ran\u010di\u0107A t\u00e1rlat kur\u00e1tora: dr. Ninkov K. OlgaA t\u00e1rlat 2017. febru\u00e1r 3-ig tekinthet\u0151 meg. Vikler Imre \u00e9s \u00dajh\u00e1zi Adrienn Mag c\u00edm\u0171 kamaraki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, a Jugoszl\u00e1viai fest\u0151k \u00e9s szobr\u00e1szok m\u0171vei a Szabadkai V\u00e1rosi M\u00fazeum m\u0171v\u00e9szeti gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben c\u00edm\u0171 t\u00e1rlaton, Szabadkai V\u00e1rosi M\u00fazeum, 2017. [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2084,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1,29],"tags":[63],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/631"}],"collection":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=631"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/631\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1117,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/631\/revisions\/1117"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/2084"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=631"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=631"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=631"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}