Cs\u00f3vits Ilona: Parkr\u00e9szlet vir\u00e1gz\u00f3 bokrokkal, 1906 k\u00f6r\u00fcl, olaj, karton, 27,3 x 39,5 cm, jelzet balra lent: Csovich I., Szabadkai V\u00e1rosi M\u00fazeum (ltsz. U\u20132727)<\/p>\n\n\n\n
Cs\u00f3vits Ilona (Szabadka, 1879 \u2013 Szabadka, 1951), Szabadka els\u0151 akad\u00e9miai fest\u0151j\u00e9nek a vir\u00e1gz\u00f3 bokrokkal d\u00edsz\u00edtett parkr\u00e9szlete a meg\u0151rz\u00f6tt, vil\u00e1gosabb palett\u00e1j\u00fa t\u00e1jk\u00e9peinek egy kis csoportj\u00e1ba tartozik, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Palics c\u00edm\u0171 kis form\u00e1tum\u00fa festm\u00e9ny (1904 k\u00f6r\u00fcl) \u00e9s a valamivel nagyobb A palicsi Nagy Terasz (1929) is \u2013 ez ut\u00f3bbi kett\u0151 a szabadkai Dr. Vinko Per\u010di\u0107 Honi K\u00e9pt\u00e1rban van. A Szabadkai V\u00e1rosi M\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 k\u00e9pen a park napf\u00e9nyes r\u00e9szlete l\u00e1that\u00f3, a k\u00f6z\u00e9pen k\u00e9t f\u00e9ny\u0171z\u0151en vir\u00e1gz\u00f3 bokor k\u00f6z\u00f6tt kanyarg\u00f3 \u00f6sv\u00e9nnyel. Dinamik\u00e1t k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6z a k\u00e9pnek a sz\u00ednhat\u00e1sok mellett a naps\u00fct\u00f6tte, vil\u00e1gos r\u00e9szek \u00e9s az \u00e1rny\u00e9kos s\u00f6t\u00e9t r\u00e9szek kontrasztja. Az alkot\u00e1st a Nagyb\u00e1nyai remekm\u0171vek mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9nyekb\u0151l c\u00edm\u0171 vend\u00e9gki\u00e1ll\u00edt\u00e1s idej\u00e9n mutatjuk be, mert az alkot\u00f3 maga is a nagyb\u00e1nyai szabadiskol\u00e1nak egyik r\u00e9sztvev\u0151je. Cs\u00f3vits Ilona r\u00f6vid \u00f6n\u00e9letrajzi jegyzeteiben a nagyb\u00e1nyai m\u0171v\u00e9sztelep ingyenes fest\u0151iskol\u00e1j\u00e1ban elt\u00f6lt\u00f6tt id\u0151szakak\u00e9nt az 1903-as \u00e9s 1904-es \u00e9vek j\u00falius \u00e9s augusztus h\u00f3napjait eml\u00edti, valamint fest\u0151m\u0171v\u00e9sz tan\u00e1rait is megnevezi: Iv\u00e1nyi – Gr\u00fcnwald B\u00e9l\u00e1t, R\u00e9ti Istv\u00e1nt \u00e9s Ferenczy K\u00e1rolyt. Nem tudni jegyzeteinek ez a r\u00e9sze mennyire pontos, mert k\u00f6ztudott, hogy 1903-ban, j\u00fanius k\u00f6zep\u00e9n t\u00e9rt vissza m\u00fcncheni tanulm\u00e1nyair\u00f3l, \u00e9s j\u00falius 4-\u00e9n ny\u00edlt meg egy\u00e9ni ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, ami term\u00e9szetesen nem z\u00e1rja ki, hogy ut\u00e1na Nagyb\u00e1ny\u00e1ra utazott. Emellett 1904 j\u00fanius\u00e1nak m\u00e1sodik fel\u00e9ben Palicson festett \u00e9s oktatott, ami szint\u00e9n nem z\u00e1rja ki, hogy a ny\u00e1r h\u00e1tral\u00e9v\u0151 r\u00e9sz\u00e9ben Nagyb\u00e1ny\u00e1n tart\u00f3zkodott. A B\u00e1csmegyei Napl\u00f3 1904. j\u00fanius 23-\u00e1n megjeln\u0151 sz\u00e1m\u00e1ban olvashat\u00f3: \u201eCs\u00f3vits Ilona szabadkai fest\u0151, ki Asbe-akademi\u00e1nak volt kit\u0171n\u0151 n\u00f6vend\u00e9ke, most Palicson \u00fcd\u00fcl s festi a szebbn\u00e9l szebb palicsi t\u00e1jk\u00e9peket. A fest\u0151 nyilatkozata szerint oly eredeti sz\u00e9p Palics tav\u00e1nak t\u00e1ja s oly nagy sz\u00ednpompa veszi k\u00f6r\u00fcl, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a hajnali \u00e9s esti alkonyat \u00f3r\u00e1iban, hogy sok ecset tal\u00e1ln\u00e1 itt m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek t\u00e1rgy\u00e1t…. A Villa Demidorban \u00e9l.\u201d (A Demidor villa tulajdonosa sz\u00edn\u00e9sz, k\u00e9s\u0151bb \u00fcgyv\u00e9d Dr. Demidor Imre volt, a villa a Heged\u0171s J\u00f3zsef utc\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3). A B\u00e1cskai Hirlap 1905. j\u00fal. 9-i h\u00edrei k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1ljuk, azt, hogy azon a ny\u00e1ron felvett\u00e9k a nagyb\u00e1nyai fest\u0151iskol\u00e1ba. R\u00e9ti Istv\u00e1n 1906-ban eml\u00edti a r\u00e9sztvev\u0151k n\u00e9vsor\u00e1ban. Felvet\u0151dik a k\u00e9rd\u00e9s vajon a fest\u0151n\u0151 vagy R\u00e9ti t\u00e9vedett? A dilemm\u00e1t a fest\u0151n\u0151 v\u00e1rosi tan\u00e1cshoz int\u00e9zett beadv\u00e1nya oldja fel. A dokumentumb\u00f3l, amelyet a Szabadkai T\u00f6rt\u00e9neti Lev\u00e9lt\u00e1rban \u0151riznek, kider\u00fcl, hogy 1906 nyar\u00e1t az Orsz\u00e1gos Fest\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyes\u00fclet megh\u00edv\u00e1s\u00e1ra Nagyb\u00e1ny\u00e1n t\u00f6lt\u00f6tte. B\u00e1rhogy is legyen, meg\u00e1llap\u00edthatjuk, hogy 1904 nyar\u00e1n Cs\u00f3vits Ilona fest\u00e9szete a term\u00e9szetben val\u00f3 fest\u00e9szet fel\u00e9, illetve a plein air fest\u00e9szet \u00e9s t\u00e1jk\u00e9pek fel\u00e9 orient\u00e1l\u00f3dott. Az is lesz\u00f6gezhet\u0151, hogy \u0151 az els\u0151 szabadkai m\u0171v\u00e9sz, aki Nagyb\u00e1ny\u00e1n dolgozott, Ol\u00e1h S\u00e1ndort, Bal\u00e1zs G. \u00c1rp\u00e1dot \u00e9s Farkas B\u00e9l\u00e1t megel\u0151zve. Emellett egyike azon kev\u00e9s vajdas\u00e1gi n\u0151i r\u00e9sztvev\u0151knek, akik k\u00f6z\u00f6tt megtal\u00e1ljuk a kikindai Telbisz Irma, a zentai Solymos Beatrixt \u00e9s a b\u00e1ns\u00e1gi sz\u00fclet\u00e9s\u0171 Petrovi\u0107 Zorka nev\u00e9t is. Bizonyos sz\u00e1m\u00fa, 1904 ut\u00e1nra dat\u00e1lhat\u00f3 t\u00e1jk\u00e9p\u00e9vel az e ter\u00fclet m\u0171v\u00e9szeinek csoportj\u00e1ba tartozik, akik a term\u00e9szettel p\u00e1rbesz\u00e9dben elszakadnak az akad\u00e9mizmust\u00f3l \u00e9s a m\u00fcncheni realizmust\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n
Cs\u00f3vits Ilona, az els\u0151 hivat\u00e1sos fest\u0151n\u0151 megjelen\u00e9se a szabadkai \u00e9s a t\u00e1gabb r\u00e9gi\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti sz\u00ednter\u00e9n egyr\u00e9szt t\u00fckr\u00f6zte a glob\u00e1lis t\u00e1rsadalmi \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti esem\u00e9nyeket \u2013 ezen bel\u00fcl a helyi m\u0171v\u00e9szeti szc\u00e9na fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t, m\u00e1sr\u00e9szt k\u00f6ze van a feminista mozgalmak \u00e1ltal\u00e1nos hull\u00e1m\u00e1hoz \u00e9s a k\u00e9pzett n\u0151k, hivat\u00e1sos alkot\u00f3k megjelen\u00e9s\u00e9hez. M\u0171v\u00e9szeti tev\u00e9kenys\u00e9ge abban az id\u0151ben zajlott, amikor a szecesszi\u00f3 diadalmaskodott a vil\u00e1gban, \u00e9s egy \u00faj szellemis\u00e9get honos\u00edtott meg, amelyben ikonogr\u00e1fiai vez\u00e9rmot\u00edvumk\u00e9nt a n\u0151k foglalt\u00e1k el az egyik k\u00f6zponti szerepet, Szabadka arculata pedig a pomp\u00e1s szecesszi\u00f3s \u00e9p\u00fcletek \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel v\u00e1ltozott. A szecesszi\u00f3 szempontj\u00e1t most az\u00e9rt is eml\u00edtj\u00fck, mert j\u00faniusban \u00fcnnepelj\u00fck a Szecesszi\u00f3 Vil\u00e1gnapj\u00e1t. Ez egy olyan id\u0151szak volt, amikor a m\u0171v\u00e9szet m\u0171vel\u00e9se meger\u0151s\u00f6d\u00f6tt, \u00e9s a szabadkai polg\u00e1rok t\u00e1rsadalmi \u00e9let\u00e9nek t\u00e9nyez\u0151j\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, a lak\u00e1sok falain pedig a mell\u00e9kelt m\u0171h\u00f6z hasonl\u00f3 k\u00e9pek jelenhettek meg. <\/p>\n\n\n\n
Sz\u00f6veg: Ninkov K. Olga\u00a0
Fot\u00f3: Kolovics Szvetlana
<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Cs\u00f3vits Ilona: Parkr\u00e9szlet vir\u00e1gz\u00f3 bokrokkal, 1906 k\u00f6r\u00fcl, olaj, karton, 27,3 x 39,5 cm, jelzet balra lent: Csovich I., Szabadkai V\u00e1rosi M\u00fazeum (ltsz. U\u20132727) Cs\u00f3vits Ilona (Szabadka, 1879 \u2013 Szabadka, 1951), Szabadka els\u0151 akad\u00e9miai fest\u0151j\u00e9nek a vir\u00e1gz\u00f3 bokrokkal d\u00edsz\u00edtett parkr\u00e9szlete a meg\u0151rz\u00f6tt, vil\u00e1gosabb palett\u00e1j\u00fa t\u00e1jk\u00e9peinek egy kis csoportj\u00e1ba tartozik, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Palics c\u00edm\u0171 kis form\u00e1tum\u00fa […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":5902,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[1108],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5901"}],"collection":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5901"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5901\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5903,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5901\/revisions\/5903"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/5902"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5901"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5901"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5901"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}