{"id":5723,"date":"2024-02-09T16:48:00","date_gmt":"2024-02-09T15:48:00","guid":{"rendered":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/?p=5723"},"modified":"2024-02-12T08:51:05","modified_gmt":"2024-02-12T07:51:05","slug":"almasi-gabor-tanulolany","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/?p=5723&lang=hu","title":{"rendered":"Alm\u00e1si G\u00e1bor: Tanul\u00f3l\u00e1ny"},"content":{"rendered":"\n

Alm\u00e1si G\u00e1bor: Tanul\u00f3l\u00e1ny<\/em>, 1939., gipsz, h: 42 cm, Szabadkai V\u00e1rosi M\u00fazeum (ltsz. U\u2013689)<\/p>\n\n\n\n

Alm\u00e1si G\u00e1bor (T\u00f3thfalu, 1911 \u2013 Szabadka, 1994) szabadkai szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz Tanul\u00f3l\u00e1ny <\/em>c\u00edm\u0171 korai m\u0171ve 1939-ben keletkezett. Abban az id\u0151ben a szerz\u0151 m\u0171b\u00fatorfarag\u00f3k\u00e9nt kereste kenyer\u00e9t a szabadkai Sipos \u00e9s Fiai b\u00fatorgy\u00e1rban, s az egyik ottani, 1932-ben k\u00e9sz\u00fclt dekorat\u00edv munk\u00e1ja \u2013 Lifka S\u00e1ndor neobarokk szekreter\u00e9nek faragott elemei \u2013 szinte \u00e1lland\u00f3 jelleggel szerepel a Szabadkai V\u00e1rosi M\u00fazeum t\u00e1rlatain, ellent\u00e9tben a most bemutat\u00e1sra ker\u00fcl\u0151 alkot\u00e1ssal, amit ritk\u00e1bban ker\u00fcl a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9. Az id\u00e9n azonban, a megrendez\u00e9sre ker\u00fcl\u0151 t\u00e1rlaton l\u00e1that\u00f3 lesz ez az alkot\u00e1s is. A szobrot febru\u00e1r 14-\u00e9n, a Nemzetk\u00f6zi K\u00f6nyvaj\u00e1nd\u00e9koz\u00e1s Napja alkalm\u00e1b\u00f3l helyezz\u00fck most a figyelem k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba.<\/p>\n\n\n\n

Alm\u00e1si G\u00e1bort a szobr\u00e1szat fel\u00e9 Ol\u00e1h S\u00e1ndor ir\u00e1ny\u00edtotta, akin\u00e9l 1932-ben festeni tanult. A nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g egy t\u00e1rlaton fedezte fel tehets\u00e9g\u00e9t 1936-ban. Ugyanebben az \u00e9vben a Munk\u00e1sotthonban leleplezt\u00e9k Maksim Gorkij-mellszobr\u00e1t, 1938-ban pedig a N\u00e9pk\u00f6r b\u00edzta meg J\u00f3zsef Attila portr\u00e9j\u00e1nak az elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9vel. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n Hangya Andr\u00e1s szabadkai figur\u00e1lis rajztanfolyam\u00e1nak a r\u00e9sztvev\u0151je volt (1945), majd Hangya t\u00e1voz\u00e1s\u00e1val 1946 \u0151sz\u00e9n \u00e1tvette a tanfolyam vezet\u00e9s\u00e9t. 1946-ban fogott hozz\u00e1 ahhoz a zen\u00e9szportr\u00e9-ciklushoz, amely ma is a szabadkai Zeneiskola koncertterm\u00e9t d\u00edsz\u00edti. A szerbiai M\u0171vel\u0151d\u00e9si Miniszt\u00e9rium \u00f6szt\u00f6nd\u00edjasak\u00e9nt a belgr\u00e1di K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mi\u00e1n tanult szobr\u00e1szatot 1948\u20131952 k\u00f6z\u00f6tt Lojze Dolinar oszt\u00e1ly\u00e1ban. Tanulm\u00e1nyai alatt, 1949-ben, a palicsi \u00e1llatkert sz\u00e1m\u00e1ra mint\u00e1zott egy nagy m\u00e9ret\u0171 elef\u00e1nt- \u00e9s egy oroszl\u00e1n szobrot. 1952-t\u0151l volt tagja a Szerbiai K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek Egyes\u00fclet\u00e9nek. A Vajdas\u00e1gi K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyes\u00fclet 1954-es ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n, az \u00faj vajdas\u00e1gi szobr\u00e1sznemzed\u00e9k tagjak\u00e9nt \u00e1ll\u00edtott ki, J. Soldatovi\u0107, R. Graovac \u00e9s I. A\u0107in-Petrovi\u0107 szobr\u00e1szokkal egy\u00fctt. Hagyat\u00e9k\u00e1nak egy r\u00e9sze aj\u00e1nd\u00e9kgy\u0171jtem\u00e9nyk\u00e9nt ker\u00fclt a Szabadkai V\u00e1rosi M\u00fazeumba 2009-ben, ahol m\u00e1r kor\u00e1bbr\u00f3l is voltak alkot\u00e1sai \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul a Tanul\u00f3l\u00e1ny <\/em>c\u00edm\u0171 szobra. <\/p>\n\n\n\n

A mell\u00e9kelt alkot\u00e1s egy kisl\u00e1ny olvas\u00e1s k\u00f6zbeni fesz\u00fclt figyelm\u00e9t \u00e9s jellemz\u0151 testtart\u00e1s\u00e1t \u00e1br\u00e1zolja. A szobor kompoz\u00edci\u00f3ja t\u00f6m\u00f6r \u00e9s z\u00e1rt, ak\u00e1rcsak a kisl\u00e1ny \u00f6sszpontosul\u00f3 energi\u00e1ja, c\u00e9lzott figyelme. Mint a legt\u00f6bb Alm\u00e1si szobor, ez is gipszb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt. Alm\u00e1si kiv\u00e1l\u00f3 portr\u00e9szobr\u00e1sz volt, legismertebb szobrai is e m\u0171fajt k\u00e9pviselik: pl. Savoyai Eugen \u00e9s J\u00f3zsef Attila arck\u00e9pe a Zentai V\u00e1rosi M\u00fazeumban, Kosztol\u00e1nyi Dezs\u0151, Cs\u00e1th G\u00e9za, Lifka S\u00e1ndor, Garai B\u00e9la mellszobra \u00e9s Sz\u00e9kely Tibor domborm\u0171ve Szabadk\u00e1n, Jovan Jovanovi\u0107 Zmaj arck\u00e9pe Magyarkanizs\u00e1n, Szarvas G\u00e1bor portr\u00e9ja Ad\u00e1n. A Tanul\u00f3l\u00e1ny <\/em>alanya a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nyben ismeretlen, de a szerz\u0151h\u00f6z k\u00f6zel \u00e1llt \u2013 hiszen v\u00f6lgyesi rokona, a tizenh\u00e1rom \u00e9ves Alm\u00e1si Erzs\u00e9bet volt a modell, ami nem k\u00f6telezte az alkot\u00f3t a konvencion\u00e1lis testtart\u00e1s\u00e1ra. A finom gyermekarc dombor\u00fa homloka az\u00e1ltal, hogy kiss\u00e9 el\u0151rehajtott, hangs\u00falyozott\u00e1 v\u00e1lik, amit fokoz az \u00e1ll al\u00e1 t\u00e1masztott k\u00e9zp\u00e1r. A kezek tart\u00e1s\u00e1nak alig \u00e9szrevehet\u0151 asszimetri\u00e1ja ritmust, finom fesz\u00fclts\u00e9get k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6z a z\u00e1rt szerkezetnek. Az ereszked\u0151 szemh\u00e9jak al\u00f3l az alulra helyezett olvasnival\u00f3ra \u2013 amely am\u00fagy nem t\u00e1rgya az \u00e1br\u00e1zol\u00e1snak \u2013 \u00f6sszpontosul a kisl\u00e1ny figyelme. <\/p>\n\n\n\n

Az olvas\u00e1s, ahogyan a zene is, t\u00f6bbsz\u00f6r visszat\u00e9rt Alm\u00e1si \u00e9letm\u0171v\u00e9be. \u0150 maga is szeretett olvasni gyermekkora \u00f3ta, az irodalmat \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig kedvelte. Tal\u00e1n az\u00e9rt is szerepel \u00e9letm\u0171v\u00e9ben sz\u00e1mos \u00edr\u00f3 arck\u00e9pe, amelyben a Tanul\u00f3l\u00e1ny <\/em>k\u00fcl\u00f6n helyet \u00e9rdemel egy\u00e9ni hangv\u00e9tele, m\u0171v\u00e9szi ereje miatt. Tegy\u00fck hozz\u00e1, az \u00e9rz\u00e9keny lelk\u00fclet\u0171 m\u0171v\u00e9szhez k\u00f6zel \u00e1llt a gyermekek vil\u00e1ga \u2013 1936-ban megsz\u00fcletett l\u00e1nya Magda, 1939-ben fia K\u00e1roly \u2013 \u00e9s szeretettel tudott k\u00f6zel\u00edteni a gyermekekhez szobr\u00e1szk\u00e9nt is. Ez a melegs\u00e9g, a megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetett figyelem \u00e1rad az 1939-ben mint\u00e1zott Tanul\u00f3l\u00e1ny <\/em>szobr\u00e1b\u00f3l, amely egy fiatal szobr\u00e1sz \u00e9s egy fiatal apa \u00e9rz\u00e9seit \u00e9s tehets\u00e9g\u00e9t t\u00fckr\u00f6zi a v\u00e9gtelenbe.
<\/p>\n\n\n\n

Sz\u00f6veg: Ninkov K. Olga\u00a0
m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz
Fot\u00f3: Hev\u00e9r Mikl\u00f3s
<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Alm\u00e1si G\u00e1bor: Tanul\u00f3l\u00e1ny, 1939., gipsz, h: 42 cm, Szabadkai V\u00e1rosi M\u00fazeum (ltsz. U\u2013689) Alm\u00e1si G\u00e1bor (T\u00f3thfalu, 1911 \u2013 Szabadka, 1994) szabadkai szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz Tanul\u00f3l\u00e1ny c\u00edm\u0171 korai m\u0171ve 1939-ben keletkezett. Abban az id\u0151ben a szerz\u0151 m\u0171b\u00fatorfarag\u00f3k\u00e9nt kereste kenyer\u00e9t a szabadkai Sipos \u00e9s Fiai b\u00fatorgy\u00e1rban, s az egyik ottani, 1932-ben k\u00e9sz\u00fclt dekorat\u00edv munk\u00e1ja \u2013 Lifka S\u00e1ndor neobarokk szekreter\u00e9nek […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":5724,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[1108],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5723"}],"collection":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5723"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5723\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5725,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5723\/revisions\/5725"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/5724"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5723"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5723"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5723"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}