{"id":919,"date":"2019-04-23T22:39:32","date_gmt":"2019-04-23T20:39:32","guid":{"rendered":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/?page_id=919"},"modified":"2019-04-08T21:37:18","modified_gmt":"2019-04-08T19:37:18","slug":"a-muzeum-epulete","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/?page_id=919&lang=hu","title":{"rendered":"A m\u00fazeum \u00e9p\u00fclete"},"content":{"rendered":"\n
\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n

2008-ban, a valaha tekint\u00e9lyes szabadkai Minerva nyomda \u00e9p\u00fclete lett a Szabadkai V\u00e1rosi M\u00fazeum \u00faj sz\u00e9khelye az alap\u00edt\u00f3, Szabadka K\u00f6zs\u00e9g K\u00e9pvisel\u0151-test\u00fclet\u00e9nek d\u00f6nt\u00e9se \u00e9rtelm\u00e9ben. Ez imm\u00e1r az int\u00e9zm\u00e9ny harmadik otthona Raichle Ferenc \u00e9p\u00edt\u00e9sz csal\u00e1di palot\u00e1ja (1948 \u00e9s 1968 k\u00f6z\u00f6tt), majd pedig a V\u00e1rosh\u00e1za ut\u00e1n. 108 \u00e9vvel az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s befejez\u00e9se ut\u00e1n a m\u00fazeum imm\u00e1r a hatodik lak\u00f3 ebben a jelent\u0151s szecesszi\u00f3s \u00e9p\u00fcletben. A fel\u00faj\u00edt\u00e1si munk\u00e1latok kezdetekor egy kisebb ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal (Hazat\u00e9r\u00e9s), valamint egy 2007 szeptember\u00e9ben megjelentetett kiadv\u00e1nnyal eml\u00e9kezt\u00fcnk meg a kor\u00e1bbi tulajdonosokr\u00f3l. B\u00fcszk\u00e9n \u00e1ll\u00edthatjuk, hogy \u0151k mindannyian m\u00e9ly nyomot hagytak a v\u00e1ros szellemi, intellektu\u00e1lis \u00e9s alkot\u00f3i \u00e9let\u00e9ben, \u00e9s a M\u00fazeum vezet\u0151i is t\u00f6rekszenek m\u00e9lt\u00f3k\u00e9ppen \u00e1polni \u00e9s k\u00f6vetni ezt az utat.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00e9p\u00fcletet D\u00f6m\u00f6t\u00f6r Miksa (1868\u20131944) gyermekgy\u00f3gy\u00e1sz \u00e9p\u00edttette, aki 1894-ben Budapesten v\u00e9gezte el orvosi tanulm\u00e1nyait, \u00e9s m\u00e9g abban az \u00e9vben Szabadk\u00e1n munk\u00e1ba is \u00e1llt. Amellett, hogy a saj\u00e1t rendel\u0151j\u00e9ben dolgozott, az egyik biztos\u00edt\u00f3t\u00e1rsas\u00e1g orvos munkat\u00e1rsa is volt. A v\u00e1rosban els\u0151k\u00e9nt alkalmazott sz\u00e9rumot a torokgy\u00edk gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1ra, valamint sokat foglalkozott a trachoma gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1val \u00e9s R\u00f6ntgen-diagnosztik\u00e1val is. 1895-ben leford\u00edtotta \u00e9s megjelentette Emil Adolf von Behring, a Halle Egyetem professzor\u00e1nak A diphteria-ellenes \u00faj szer c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9t. K\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben m\u00e1r saj\u00e1t k\u00f6nyvet jelentetett meg A sz\u00e9rumokr\u00f3l c\u00edmmel, amelyet a szabadkai Fischer \u00e9s Krauss nyomd\u00e1ban nyomtattak. 1904-ben Budapesten a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia \u00f6sszej\u00f6vetel\u00e9n besz\u00e1mol\u00f3t tartott a trachoma operat\u00edv gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Alaptev\u00e9kenys\u00e9ge mellett akt\u00edv r\u00e9szt v\u00e1llalt a v\u00e1ros \u00fczleti \u00e9let\u00e9ben is. A Favorit Szikv\u00edzgy\u00e1r igazgat\u00f3helyettesek\u00e9nt dolgozott 1906\u20131916 k\u00f6z\u00f6tt, n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vig tagja volt a K\u0151farag\u00f3 \u00e9s M\u00e1rv\u00e1nyipar Rt. igazgat\u00f3bizotts\u00e1g\u00e1nak, valamint r\u00e9szt vett a Keresked\u0151k \u00e9s Iparosok \u00d6nseg\u00e9lyez\u0151 Sz\u00f6vetkezet\u00e9nek alap\u00edt\u00e1s\u00e1ban is 1909-ben. Sokoldal\u00fas\u00e1g\u00e1t \u00e9s sz\u00e9les \u00e9rdekl\u0151d\u00e9si k\u00f6r\u00e9t bizony\u00edtja az 1906. j\u00falius 1-j\u00e9n megjelen\u0151 D\u00e9lmagyarorsz\u00e1gi M\u00e9h\u00e9szeti Lapok els\u0151 (\u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg utols\u00f3) sz\u00e1m\u00e1nak megjelentet\u00e9se is, amelyben felel\u0151s szerkeszt\u0151k\u00e9nt dr. D\u00f6m\u00f6t\u00f6r neve szerepelt. 1899 \u0151sz\u00e9n k\u00f6t\u00f6tt h\u00e1zass\u00e1ga Jol\u00e1nnal (1876\u2013?), Klein J\u00f3zsef orvos l\u00e1ny\u00e1val meghozta a biztons\u00e1got tov\u00e1bbi \u00e9let\u00e9ben. Jol\u00e1n hozom\u00e1nya a Pet\u0151fi utca 63. alatti h\u00e1romszob\u00e1s h\u00e1z volt. Itt \u00e9ltek eg\u00e9szen 1906-ig, a budapesti V\u00e1g\u00f3 J\u00f3zsef (1877\u20131947) \u00e9s L\u00e1szl\u00f3 ( \u2013 ) tervei alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fcl\u0151 szecesszi\u00f3s, egyemeletes b\u00e9rh\u00e1z fel\u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9ig.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n

A V\u00e1g\u00f3 fiv\u00e9rek tervezte \u00e9p\u00fclet f\u00f6ldszintj\u00e9n, a sz\u00e1razkapu-bej\u00e1ratt\u00f3l jobbra k\u00e9t \u00fczlethelyis\u00e9g, ezek m\u00f6g\u00f6tt pedig egy nyomda volt, amely t\u00fckr\u00f6zi D\u00f6m\u00f6t\u00f6r akkori \u00fczleti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t. A bej\u00e1ratt\u00f3l balra volt a tulajdonos \u00f6tszob\u00e1s lak\u00e1sa \u00e9s a rendel\u0151, m\u00edg az emeleten k\u00e9t hasonl\u00f3, kiad\u00f3 lak\u00e1st alak\u00edtottak ki. Ezek mindegyik\u00e9nek korszer\u0171 bels\u0151 elrendez\u00e9se volt: a k\u00f6z\u00f6s helyis\u00e9gek a lak\u00e1s k\u00f6zponti r\u00e9sz\u00e9n \u00e1lltak, de minden csal\u00e1dtagnak volt saj\u00e1t, k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 szob\u00e1ja is, amelyet a t\u00f6bbiek nem zavartak. A helyis\u00e9gek f\u00e9lk\u00f6r\u00f6sen helyezkedtek el, \u00e9s a k\u00f6zponti hallb\u00f3l ny\u00edltak. A h\u00e1l\u00f3szoba, a szalon, az eb\u00e9dl\u0151 \u00e9s a f\u00e9rfiszoba ablakai az utc\u00e1ra n\u00e9ztek, a szomsz\u00e9d h\u00e1z fala ment\u00e9n volt a f\u00fcrd\u0151szoba \u00e9s a k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 mell\u00e9khelys\u00e9g, az udvar fel\u0151l pedig k\u00e9t gyerekszoba \u00e9s a hall \u00e1llt. A konyha \u00e9s a csel\u00e9dszob\u00e1k a h\u00e1z udvari sz\u00e1rny\u00e1ban voltak.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n

Ez a bels\u0151\nelrendez\u00e9s lehet\u0151v\u00e9 tette a zavartalan k\u00f6zleked\u00e9st a lak\u00e1son\nbel\u00fcl. A vend\u00e9gek az el\u0151szob\u00e1b\u00f3l k\u00f6zvetlen\u00fcl a szalonba\njutottak, a h\u00e1l\u00f3szoba a f\u00fcrd\u0151n kereszt\u00fcl volt megk\u00f6zel\u00edthet\u0151,\nm\u00edg a gyerekszob\u00e1k teljesen k\u00fcl\u00f6n \u00e1lltak. Ugyan a szob\u00e1k\negym\u00e1sb\u00f3l ny\u00edltak, de mindnek volt saj\u00e1t bej\u00e1rata is az el\u0151szoba\nfel\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

D\u00f6m\u00f6t\u00f6r h\u00e1z\u00e1nak tervez\u00e9sekor a V\u00e1g\u00f3 fiv\u00e9reket a darmstadti \u00e9s b\u00e9csi szecesszi\u00f3s \u00e9p\u00edt\u00e9szet inspir\u00e1lta. Ezen az \u00e9p\u00fcleten is megtal\u00e1lhat\u00f3 a mad\u00e1r, amely a V\u00e1g\u00f3 fiv\u00e9rek minden \u00e9p\u00fclet\u00e9n megjelenik dekor\u00e1ci\u00f3s r\u00e9szletk\u00e9nt. Legkifejezettebben az erk\u00e9lyek kov\u00e1csoltvas korl\u00e1tjain t\u0171nnek fel, ahol k\u00e9t madarat l\u00e1thatunk egym\u00e1ssal szemben. A homlokzat tov\u00e1bbi d\u00edsz\u00edt\u0151elemei a sz\u00edv \u00e9s a tollpih\u00e9re eml\u00e9keztet\u0151 mot\u00edvumok. D\u00f6m\u00f6t\u00f6r Miksa h\u00e1za kiv\u00e9telesen j\u00f3l \u00f6tv\u00f6zi a funkcion\u00e1lis- \u00e9s m\u0171v\u00e9szi t\u00e9rszerkeszt\u00e9st.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n

Dr. D\u00f6m\u00f6t\u00f6r\nszabadkai m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek az vetett v\u00e9get, hogy jelentkezett a\nmagyarkanizsai f\u0151orvosi \u00e1ll\u00e1s p\u00e1ly\u00e1zat\u00e1ra, amelyet el is nyert.\nEredetileg dr. Kuthy k\u00f6zs\u00e9gi orvos szeretett volna erre a posztra\nker\u00fclni, \u00e9s csak a rend kedv\u00e9\u00e9rt k\u00e9rte fel D\u00f6m\u00f6t\u00f6rt \u00e9s dr.\nRoxer Gyula orvos koll\u00e9g\u00e1kat, hogy \u0151k is jelentkezzenek. D\u00f6m\u00f6t\u00f6r\nviszont komolyan vette a p\u00e1ly\u00e1zatot, \u00e9s dr. Kuthy legnagyobb\nd\u00f6bbenet\u00e9re saj\u00e1t mag\u00e1nak biztos\u00edtotta ezt a k\u00f6zhivatali\nfunkci\u00f3t. 1914-ben teh\u00e1t elk\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt Szabadk\u00e1r\u00f3l, azonban\nekkor m\u00e1r nem is \u0151 volt a h\u00e1z tulajdonosa.<\/p>\n\n\n\n

Tiszt\u00e1zatlan maradt, hogy mind\u00f6ssze n\u00e9gy \u00e9vvel fel\u00e9p\u00edt\u00e9se ut\u00e1n mi\u00e9rt adta el dr. D\u00f6m\u00f6t\u00f6r a h\u00e1z\u00e1t. A telekk\u00f6nyvbe 1910 k\u00f6zep\u00e9n az \u00e9p\u00fclet tulajdonosak\u00e9nt a Szabadkai Kereskedelmi \u00e9s Hitelint\u00e9zet mint Sz\u00f6vetkezet lett bejegyezve. Ez \u00edgy maradt 1923 febru\u00e1rj\u00e1ig, amikor az ad\u00e1sv\u00e9teli szerz\u0151d\u00e9s alapj\u00e1n \u00e9s a 375.000 din\u00e1r v\u00e9tel\u00e1r kifizet\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en a h\u00e1z a Vajdas\u00e1gi Kereskedelmi \u00e9s Forgalmaz\u00e1si Rt. tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n

Ugyan k\u00fcl\u00f6n utakon\nindult el a Minerva Nyomda \u00e9s a B\u00e1csmegyei Napl\u00f3, a tal\u00e1n\nlegjelent\u0151sebb szabadkai \u00fajs\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nete, v\u00e9g\u00fcl Fenyves Ferenc\nszem\u00e9ly\u00e9ben m\u00e9gis \u00f6sszefon\u00f3dtak. A szabadkai \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1s nagy\nalakja 1885-ben sz\u00fcletett Nagyszentmikl\u00f3son. Csal\u00e1dj\u00e1val 1894-ben\nk\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt Szabadk\u00e1ra. A tizenn\u00e9gy \u00e9ves Fenyves itt, a szabadkai\ngimn\u00e1ziumban szerezte els\u0151 \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3i tapasztalat\u00e1t az El\u0151re\nc\u00edm\u0171 iskola\u00fajs\u00e1g szerkeszt\u00e9s\u00e9vel, amelybe Kosztol\u00e1nyi Dezs\u0151,\nMunk Art\u00far, Szab\u00f3 Batancs Istv\u00e1n \u00e9s Cs\u00e1th G\u00e9za is \u00edrt.\n1903-t\u00f3l jogot tanult a magyar f\u0151v\u00e1rosban, de itt sem tudott\n\u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl \u00e9lni (Budapesti Napl\u00f3).<\/p>\n\n\n\n

A B\u00e1csmegyei Napl\u00f3 c\u00edm\u0171 politikai napilap 1903-t\u00f3l jelent meg Szabadk\u00e1n. Az els\u0151 \u00e9vek \u00fatkeres\u00e9ssel, az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k \u00e9s szerkeszt\u0151k \u00e1lland\u00f3 v\u00e1ltogat\u00e1s\u00e1val teltek amiatt, hogy a tulajdonosok politikusok \u00e9s v\u00e1llalkoz\u00f3k voltak. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ez volt az oka annak is, hogy 1907 elej\u00e9n meg is sz\u0171nt a lap kiad\u00e1sa. T\u00f6bb mint egy \u00e9vnyi sz\u00fcnet ut\u00e1n Fischer Ern\u0151, a lap akkori tulajdonosa a Hung\u00e1ria nyomda nev\u00e9ben lev\u00e9lben \u00e9rtes\u00edtette B\u00edr\u00f3 K\u00e1roly polg\u00e1rmestert, hogy 1908. j\u00fanius 22-t\u0151l a B\u00e1csmegyei Napl\u00f3 f\u0151- \u00e9s felel\u0151s szerkeszt\u0151je Fenyves Ferenc lesz.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n

Ugyan nem volt\negys\u00e9ges politikai n\u00e9zet a szerkeszt\u0151s\u00e9gen bel\u00fcl, m\u00e9gis\nelmondhat\u00f3, hogy az \u00fajs\u00e1g demokratikus ir\u00e1nyults\u00e1g\u00fa volt, \u00e9s\ns\u00edkra sz\u00e1llt a t\u00e1rsadalmi igazs\u00e1goss\u00e1g\u00e9rt \u00e9s toleranci\u00e1\u00e9rt.\nA napi \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1s mellett aktu\u00e1lis h\u00edreket (rend\u0151rs\u00e9gi \u00e9s\nb\u00edr\u00f3s\u00e1gi), irodalmi mell\u00e9kletet \u00e9s kar\u00e1csonyi k\u00fcl\u00f6nsz\u00e1mot is\nmegjelentettek. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9s\u00e9t\u0151l kezdve k\u00fcl\u00f6n\ntud\u00f3s\u00edt\u00f3kat is alkalmaztak, 1915. m\u00e1jus\u00e1t\u00f3l pedig k\u00e9t sz\u00e1mot\nadtak ki naponta (6 \u00e9s 17 \u00f3rakor).<\/p>\n\n\n\n

Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n, az Szerb-Horv\u00e1t-Szlov\u00e9n Kir\u00e1lys\u00e1g idej\u00e9ben t\u00f6bbsz\u00f6r is a megsz\u0171n\u00e9s fenyegette a lapot, illetve a szigor\u00fa cenz\u00fara miatt a B\u00e1csmegyei Napl\u00f3 oldalainak t\u00f6bbs\u00e9ge gyakran \u00fcresen jelent meg. Mindez nem t\u00e1ntor\u00edthatta vissza Fenyves Ferencet, aki el\u00e9rte, hogy a kezdeti 1500\u20132000 darabr\u00f3l 18.000-re n\u0151j\u00f6n a p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1m a k\u00e9t h\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt, ezzel pedig \u0151 volt a legsikeresebb magyar nyelv\u0171 jugoszl\u00e1viai \u00fajs\u00e1g szerkeszt\u0151je.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00fajs\u00e1g szakmai\nsz\u00ednvonal\u00e1nak emel\u00e9se mellett Fenyves sokat tett a lap gazdas\u00e1gi\nfenntart\u00e1s\u00e1\u00e9rt is. 1910-t\u0151l \u0151 volt az egyed\u00fcli tulajdonos, majd\n1913 k\u00f6zep\u00e9t\u0151l b\u00e1tyja, Fenyves Lajos t\u00e1rstulajdonos lett. 1914\nszeptember\u00e9nek v\u00e9g\u00e9n Hirt Alad\u00e1rral k\u00f6z\u00f6sen megalap\u00edtotta a\nFenyves \u00e9s Tsa. nyomd\u00e1t, m\u00edg 1915 j\u00fanius\u00e1ban a lap \u00e9s a nyomda\negy \u00faj r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gban egyes\u00fclt, melynek 35.000 korona volt\naz alap\u00edt\u00e1si t\u0151k\u00e9je.<\/p>\n\n\n\n

1925. j\u00fanius 1-j\u00e9n k\u00f6t\u00f6tt\u00e9k meg azt az egymilli\u00f3 din\u00e1ros ad\u00e1sv\u00e9teli szerz\u0151d\u00e9st, mellyel D\u00f6m\u00f6t\u00f6r Miksa egykori h\u00e1za az addigi tulajdonos Vajdas\u00e1gi Kereskedelmi \u00e9s Forgalmaz\u00e1si Rt.-t\u0151l a Minerva Nyomda \u00e9s K\u00f6nyvkiad\u00f3 Rt. tulajdon\u00e1ban ker\u00fclt. A Jovan Zmaj t\u00e9r 3. alatti h\u00e1z a v\u00e1llalat sz\u00e9khelye \u00e9s a Fenyves fiv\u00e9rek csal\u00e1di lakhelye lett. Itt \u00e9lt Fenyves Ferenc feles\u00e9g\u00e9vel, Erzs\u00e9bettel (sz\u00fcl. Baruch) \u00e9s gyermekeivel, valamint Fenyves Lajos feles\u00e9g\u00e9vel, Kl\u00e1r\u00e1val (sz\u00fcl. Ger\u00e9b), az akad\u00e9miai grafikusm\u0171v\u00e9sszel, \u00e9s gyermekeikkel. Egy 800.000 din\u00e1ros ad\u00e1sv\u00e9teli szerz\u0151d\u00e9s nyom\u00e1n a h\u00e1z 1932. november 3-\u00e1n Fenyves Erzs\u00e9bet tulajdona lett.<\/p>\n\n\n\n

A lapot, amelyet az\nakkori hatalom utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra 1929-t\u0151l csup\u00e1n Napl\u00f3nak h\u00edvtak,\n1935. okt\u00f3ber 18-ig Fenyves Ferenc szerkesztette. Munkat\u00e1rsai m\u00e9g\nhal\u00e1la ut\u00e1n is meghagyt\u00e1k nev\u00e9t a lap fejl\u00e9c\u00e9ben, eg\u00e9szen\n1941. \u00e1prilis 17-ig. Ekkor jelent meg az utols\u00f3 sz\u00e1m, miut\u00e1n az\n\u00faj v\u00e1rosi hatalom a lap tov\u00e1bbi megjelen\u00e9s\u00e9t feleslegesnek\n\u00edt\u00e9lte.<\/p>\n\n\n\n

Ezzel kezd\u0151d\u00f6tt\nmeg a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa id\u0151szaka, amely a legs\u00f6t\u00e9tebb\nkorszak volt a h\u00e1z lak\u00f3i sz\u00e1m\u00e1ra. 1944 tavasz\u00e1n kitelep\u00edtett\u00e9k\n\u0151ket a szabadkai gett\u00f3ba, a telekk\u00f6nyvbe pedig 1944. \u00e1prilis\n21-\u00e9n azt jegyezt\u00e9k be, hogy a tulajdonosn\u0151 zsid\u00f3. Minden\nbizonnyal ez volt az \u00edt\u00e9let ellen\u00fck. Sem Fenyves Erzs\u00e9bet, sem\nGer\u00e9b Kl\u00e1ra nem \u00e9lte t\u00fal Auschwitzot, m\u00edg a korabeliek \u00e1ll\u00edt\u00e1sa\nszerint Fenyves Lajos Szabadk\u00e1n halt meg k\u00f6zvetlen\u00fcl a l\u00e1gerb\u0151l\nval\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9se ut\u00e1n. A bajt tov\u00e1bb tet\u00e9zte, hogy a\nkommunista hatalom a h\u00e1zat \u00e1llamos\u00edtotta 1946. j\u00fanius 18-\u00e1n, \u00e9s\nezzel a Fenyves gyerekek utc\u00e1ra ker\u00fcltek. M\u00e9g ugyanezen a napon\nkiadtak egy v\u00e9gz\u00e9st, amellyel a Minerva Nyomda lett az \u00e9p\u00fclet\ntulajdonosa, \u00e9s ez \u00edgy is maradt az ut\u00f3bbi hat \u00e9vtizedben,\neg\u00e9szen a k\u00f6zelm\u00faltig.<\/p>\n\n\n\n

Mirko Grlica<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

2008-ban, a valaha tekint\u00e9lyes szabadkai Minerva nyomda \u00e9p\u00fclete lett a Szabadkai V\u00e1rosi M\u00fazeum \u00faj sz\u00e9khelye az alap\u00edt\u00f3, Szabadka K\u00f6zs\u00e9g K\u00e9pvisel\u0151-test\u00fclet\u00e9nek d\u00f6nt\u00e9se \u00e9rtelm\u00e9ben. Ez imm\u00e1r az int\u00e9zm\u00e9ny harmadik otthona Raichle Ferenc \u00e9p\u00edt\u00e9sz csal\u00e1di palot\u00e1ja (1948 \u00e9s 1968 k\u00f6z\u00f6tt), majd pedig a V\u00e1rosh\u00e1za ut\u00e1n. 108 \u00e9vvel az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s befejez\u00e9se ut\u00e1n a m\u00fazeum imm\u00e1r a hatodik lak\u00f3 ebben […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2310,"parent":1039,"menu_order":2,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/919"}],"collection":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=919"}],"version-history":[{"count":11,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/919\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1093,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/919\/revisions\/1093"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/1039"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/2310"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=919"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}