A XIX. sz\u00e1zad\nutols\u00f3 \u00e9vtizedeiben Szabadk\u00e1t is el\u00e9rte az a kult\u00farszomj, ami\ntulajdonk\u00e9ppen m\u00e1r n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtizede fel\u00fct\u00f6tte fej\u00e9t a\nMonarchia, illetve annak keret\u00e9ben a t\u00f6rt\u00e9nelmi Magyarorsz\u00e1g\nter\u00fclet\u00e9n. Mi sem term\u00e9szetesebb, minthogy az oktat\u00e1si\nint\u00e9zm\u00e9nyekben, azaz a gimn\u00e1ziumokban indultak meg az els\u0151\ngy\u0171jt\u00e9si akci\u00f3k, illetve alakultak ki a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le gy\u0171jtem\u00e9nyek,\nk\u00f6z\u00fcl\u00fck is els\u0151sorban a numizmatikai, azaz p\u00e9nz- \u00e9s\n\u00e9remgy\u0171jtem\u00e9nyek. Szabadk\u00e1n is ez t\u00f6rt\u00e9nt: az 1874\u201375-\u00f6s\ntan\u00e9vben Bal\u00e1s Imre, a Szabadkai F\u0151gimn\u00e1zium latin- \u00e9s\nt\u00f6rt\u00e9nelem szakos tan\u00e1ra, a helyb\u00e9li lapokban \u201eb\u00e1rmi \u00e9rcb\u0151l\nk\u00e9sz\u00fclt p\u00e9nzek vagy \u00e9rm\u00e9k\u201d gy\u0171jt\u00e9s\u00e9re, pontosabban e\nt\u00e1rgyak odaaj\u00e1nd\u00e9koz\u00e1s\u00e1ra sz\u00f3l\u00edtotta fel a polg\u00e1rokat a\ngimn\u00e1zium gy\u0171jtem\u00e9nye sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n
A numizmatikai\ngy\u0171jtem\u00e9ny kialak\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l egy m\u00e1sik lelkes tan\u00e1r, Iv\u00e1nyi\nIstv\u00e1n is kivette r\u00e9sz\u00e9t. Az \u0151 nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik a tov\u00e1bbi\ngy\u0171jtem\u00e9nyek kialak\u00edt\u00e1sa, k\u00f6z\u00f6tt\u00fck a r\u00e9gis\u00e9gek, azaz a \u201er\u00e9gi\nleletek\u201d \u00f6sszegy\u0171jt\u00e9se is.<\/p>\n\n\n\n
\u00dagyszint\u00e9n e jeles\ntan\u00e1rember toll\u00e1b\u00f3l jelent meg az els\u0151, Szabadk\u00e1ra vonatkoz\u00f3\nr\u00e9g\u00e9szeti \u00f6sszefoglal\u00f3 1883-ban, a F\u0151gimn\u00e1zium \u00e9rtes\u00edt\u0151j\u00e9ben\n(Iv\u00e1nyi Istv\u00e1n: Szabadkai r\u00e9gis\u00e9gek \u00e9s vid\u00e9k\u00fcnk \u0151skora. A\nSzabadkai F\u0151gimn\u00e1zium \u00c9rtes\u00edt\u0151je az 1882\/83-as tan\u00e9vben,\nSzabadka, 1883). N\u00e9mi b\u00fcszkes\u00e9ggel azt is meg\u00e1llap\u00edthatjuk, hogy\nez volt B\u00e1csk\u00e1ban az els\u0151 r\u00e9g\u00e9szeti \u00f6sszefoglal\u00f3 munka. E\ntanulm\u00e1ny meg\u00edr\u00e1s\u00e1ra Iv\u00e1nyit t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az is\n\u00f6szt\u00f6n\u00f6zhette, hogy 1882-ben a zentai temet\u0151 m\u00f6g\u00f6tt, az akkori\nM\u00e1cskovits Titusz-f\u00e9le t\u00e9glagy\u00e1r ter\u00fclet\u00e9n megtal\u00e1lt\u00e1k az\nels\u0151 nagyobb r\u00e9g\u00e9szeti leletet: egy agyaged\u00e9nyben mintegy \u00f6tven\nkilogrammnyi s\u00faly\u00fa \u0151skori bronzt\u00e1rgy ker\u00fclt napvil\u00e1gra. Ezeket\n\u2013 b\u00e1r csak kisebb r\u00e9sz\u00fck jutott a gimn\u00e1zium gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9be \u2013\nhossz\u00fa id\u0151n \u00e1t mint a legnagyobb \u00e9s legjelent\u0151sebb bronzkori\nleletet tartott\u00e1k nyilv\u00e1n B\u00e1csk\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n
Ez id\u0151 t\u00e1jt egy\nt\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9ny meg\u00fcnnepl\u00e9s\u00e9re ind\u00edtott akci\u00f3 szinte az\neg\u00e9sz Magyarorsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n fellend\u00edtette a t\u00f6rt\u00e9nelmi\nkutat\u00e1sokat. Az 1896-ban esed\u00e9kes millenniumi \u00fcnneps\u00e9gre \u2013\n\u00c1rp\u00e1d magyarjainak ezer\u00e9ves honfoglal\u00e1s\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclve \u2013 szinte\nminden nagyobb v\u00e1ros igyekezett meg\u00f6r\u00f6k\u00edteni saj\u00e1t m\u00faltj\u00e1t.\nIv\u00e1nyi Istv\u00e1n sem volt rest, meg\u00edrta a v\u00e1ros t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, azaz\na mai napig egyetlen monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1t, amelyet el\u0151sz\u00f6r 1886-ban\nadtak ki.<\/p>\n\n\n\n
Ekkor a gimn\u00e1ziumi\ngy\u0171jtem\u00e9nyt az a G\u00f3hl \u00d6d\u00f6n kezelte, aki n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v m\u00falt\u00e1n\nm\u00e1r mint k\u00f6zismert numizmata-kutat\u00f3 ker\u00fclt el Szabadk\u00e1r\u00f3l, \u00e9s\nminiszt\u00e9riumi kinevez\u00e9ssel foglalta el Budapesten a Magyar Nemzeti\nM\u00fazeum \u00c9rem \u00e9s R\u00e9gis\u00e9gt\u00e1ra asszisztensi \u00e1ll\u00e1s\u00e1t. Nemsok\u00e1ra\na r\u00e9gis\u00e9gt\u00e1r vezet\u0151je lett, majd valamivel k\u00e9s\u0151bb\nmegv\u00e1lasztott\u00e1k az Orsz\u00e1gos R\u00e9g\u00e9szeti \u00e9s Embertani T\u00e1rsulat\nrendes tagj\u00e1v\u00e1.<\/p>\n\n\n\n
N\u00e9h\u00e1ny \u00e9v m\u00falt\u00e1n,\n1892-ben Szabadk\u00e1n megalakult a K\u00f6zk\u00f6nyvt\u00e1regylet, a\ntulajdonk\u00e9ppeni v\u00e1rosi k\u00f6nyvt\u00e1r. Az int\u00e9zm\u00e9ny t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s\negy\u00e9b t\u00e1rgyak gy\u0171jt\u00e9s\u00e9vel is foglalkozott \u2013 tal\u00e1n ez\u00e9rt,\nmegalakul\u00e1sa ut\u00e1n alig h\u00e1rom \u00e9vvel, ezeket a p\u00e1rhuzamos\naktivit\u00e1sokat \u00f6sszevont\u00e1k, \u00e9s az egylet elnevez\u00e9s\u00e9t Szabadkai\nK\u00f6zk\u00f6nyvt\u00e1r- \u00e9s M\u00fazeum Egylet n\u00e9vre m\u00f3dos\u00edtott\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n
Az egylet els\u0151\neln\u00f6ke Guln Gy\u00f6rgy \u00fcgyv\u00e9d, az els\u0151 szabadkai bank vezet\u0151je\nvolt, akit 1893-ban Farkas Zsigmond \u00fcgyv\u00e9d, a Nemzeti Kaszin\u00f3\neln\u00f6ke k\u00f6vetett. Az Egyes\u00fclet vezet\u0151s\u00e9g\u00e9be aleln\u00f6knek Milk\u00f3\nIzidor irodalm\u00e1rt, k\u00f6nyvt\u00e1rosnak Iv\u00e1nyi Istv\u00e1n gimn\u00e1ziumi\ntan\u00e1rt, m\u00edg a k\u00f6nyvt\u00e1ros helyettes\u00e9nek Varga K\u00e1roly\nf\u0151lev\u00e9lt\u00e1rost v\u00e1lasztott\u00e1k meg.<\/p>\n\n\n\n
A XIX. sz\u00e1zad\nkilencvenes \u00e9veinek k\u00f6zep\u00e9n a m\u00fazeum-egylethez, Iv\u00e1nyi Istv\u00e1n\nhely\u00e9re (aki gy\u00f3gy\u00edthatatlan szembetegs\u00e9ge miatt id\u0151vel teljesen\nmegvakult) egy \u00faj \u00e9s nagyon tehets\u00e9ges tan\u00e1rember, Bib\u00f3-Bige\nGy\u00f6rgy ker\u00fclt. Hab\u00e1r eredetileg magyar-latin szakot v\u00e9gzett,\nj\u00e1rtas volt a g\u00f6r\u00f6g nyelvben, de nemk\u00fcl\u00f6nben a t\u00f6rt\u00e9nelemben\n\u00e9s a f\u00f6ldrajzban is. R\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl Bib\u00f3-Bige j\u00e1tszotta\nSzabadka m\u0171vel\u0151d\u00e9si \u00e9let\u00e9ben az egyik legmeghat\u00e1roz\u00f3bb\nszerepet. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt egy \u0151st\u00f6rt\u00e9nettel foglakoz\u00f3 m\u0171vet is\nmegjelentetett Prehistoria \u2013 az ember a t\u00f6rt\u00e9nelmi kor kezdet\u00e9ig\nc\u00edmmel, 1901-ben. Ugyancsak nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik az els\u0151 r\u00e9g\u00e9szeti\njelleg\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s megnyit\u00f3ja Szabadk\u00e1n, a sz\u00e1zadfordul\u00f3t\nk\u00f6vet\u0151 \u00e9vekben.<\/p>\n\n\n\n
Id\u0151k\u00f6zben,\n1894-ben, egy p\u00e1ratlan leletegy\u00fcttes ker\u00fclt napvil\u00e1gra a m\u00e1r\neml\u00edtett M\u00e1cskovits-f\u00e9le t\u00e9glagy\u00e1r ter\u00fclet\u00e9n, egy ma m\u00e1r nem\nazonos\u00edthat\u00f3 helyen. Egy \u00fan. m\u00e9hkas alak\u00fa gabon\u00e1s veremben 18\ndarab k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le t\u00edpus\u00fa, nagys\u00e1g\u00fa, s\u0151t, min\u0151s\u00e9gi szempontb\u00f3l\nis k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt nagy form\u00e1tum\u00fa szarmata kori\ned\u00e9ny ker\u00fclt el\u0151. Az ed\u00e9nyek kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl \u00e9pek voltak.\nValamilyen csoda folyt\u00e1n e, m\u00e9ret\u00fckb\u0151l ad\u00f3d\u00f3an viszonylag\ns\u00e9r\u00fcl\u00e9keny ed\u00e9nyek, t\u00fal\u00e9lt\u00e9k a XX. sz\u00e1zad k\u00e9t vil\u00e1g\u00e9g\u00e9s\u00e9t\n\u00e9s a mai napig t\u00f6bb szerbiai m\u00fazeumban tal\u00e1lkozhat vel\u00fck az\n\u00e9rdekl\u0151d\u0151 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g.<\/p>\n\n\n\n
1906-ig, mikor az\negylet tev\u00e9kenys\u00e9ge megsz\u0171nt, m\u00e1r jelent\u0151s m\u00fazeumi \u00e9s\nk\u00f6nyvt\u00e1ri anyag gy\u0171lt \u00f6ssze. A megsz\u0171n\u00e9s t\u00f6bb okra is\nvisszavezethet\u0151: egyr\u00e9szt lanyhult a tagok lelkesed\u00e9se, m\u00e1sr\u00e9szt\na v\u00e1ros \u00e9s az \u00e1llam anyagi t\u00e1mogat\u00e1sa is elmaradt, nem\nrendelkeztek helyis\u00e9ggel \u00e9s szakemberekkel, s\u0151t, a gy\u0171jtem\u00e9nyb\u0151l\nt\u00f6bb t\u00e1rgy is elt\u0171nt. E nem t\u00fal dics\u0151 m\u00falt ellen\u00e9re Vojnich\nOszk\u00e1r 1913-ban a csak jelk\u00e9pesen l\u00e9tez\u0151 szabadkai m\u00fazeumnak\naj\u00e1nd\u00e9kozta t\u00f6bb sz\u00e1z n\u00e9prajzi t\u00e1rgy\u00e1t, melyeket \u00e1zsiai \u00e9s\nafrikai utaz\u00e1sai sor\u00e1n gy\u0171jt\u00f6tt \u00f6ssze.<\/p>\n\n\n\n
Ugyanebben az \u00e9vben\nBib\u00f3-Bige Gy\u00f6rgy az akkori id\u0151k szok\u00e1sait figyelembe v\u00e9ve,\nszab\u00e1lyos r\u00e9g\u00e9szeti \u00e1sat\u00e1st v\u00e9gzett Kelebia-puszt\u00e1n, egy\nk\u00f6z\u00e9pkori lel\u0151helyen.<\/p>\n\n\n\n
A m\u00fazeumi\ntev\u00e9kenys\u00e9g megsz\u0171n\u00e9s\u00e9nek igazi oka, a fentiekben eml\u00edtettek\nellen\u00e9re, m\u00e9gsem teljesen vil\u00e1gos. Miut\u00e1n v\u00e9gleges d\u00f6nt\u00e9s\nsz\u00fcletett a Komor Marcell \u00e9s Jakab Dezs\u0151 tervezte \u00faj v\u00e1rosh\u00e1za\nfel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l \u2013 melyet gyakorlatilag a kor\u00e1bbi \u00e9p\u00fclet\nhely\u00e9re terveztek \u2013 nagy z\u0171rzavar keletkezhetett mindazon\nhivatalok, szolg\u00e1ltat\u00e1sok \u00e9s egy\u00e9b tev\u00e9kenys\u00e9gek ideiglenes\nelhelyez\u00e9s\u00e9re vonatkoz\u00f3an, melyek ily m\u00f3don fed\u00e9l n\u00e9lk\u00fcl\nmaradtak. V\u00e9lem\u00e9ny\u00fcnk szerint erre a sorsra jutott a Szabadkai\nM\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9nye is: ez\u00e9rt utalhatnak a korabeli jelent\u00e9sekben\ncsomagol\u00e1sra, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 helyeken val\u00f3 ideiglenes elhelyez\u00e9sre,\nmert mindenki abban b\u00edzott, hogy ha n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v m\u00falva f\u00f6l\u00e9p\u00fcl\naz \u00faj v\u00e1rosh\u00e1za, a dolgok a hely\u00fckre ker\u00fclnek \u2013 m\u00e9g a m\u00fazeum\nis. Ma m\u00e1r tudjuk, a t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nyek ezt nem tett\u00e9k\nlehet\u0151v\u00e9.<\/p>\n\n\n\n
Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa\nv\u00e9ge ezeken a ter\u00fcleteken egyben imp\u00e9riumv\u00e1lt\u00e1shoz is vezetett.\nAz egykori Osztr\u00e1k-Magyar Monarchi\u00e1n bel\u00fcli magyar miniszt\u00e9riumi\nhat\u00e1sk\u00f6r\u00f6ket, \u00edgy a r\u00e9gis\u00e9gekre vonatkoz\u00f3 feladatokat is a\nSzerb-Horv\u00e1t-Szlov\u00e9n Kir\u00e1lys\u00e1g (a k\u00e9s\u0151bbi Jugoszl\u00e1via)\nint\u00e9zm\u00e9nyei vett\u00e9k \u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
Az akkori kultur\u00e1lis\npolitika hat\u00e1s\u00e1ra a m\u00fazeumi tev\u00e9kenys\u00e9g teljesen megfeneklett.\nEzzel szemben, a sors szesz\u00e9lyes fordulatainak k\u00f6vetkezt\u00e9ben,\nilletve n\u00e9h\u00e1ny lelkes embernek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en az egykori m\u00fazeumi\nlelt\u00e1rba tartoz\u00f3 t\u00e1rgyak egy r\u00e9sze (eg\u00e9szen pontosan nem tudni\nmennyi), a gimn\u00e1ziumban \u2013 mint gimn\u00e1ziumi gy\u0171jtem\u00e9ny \u2013, egy\nm\u00e1sik r\u00e9sze pedig a v\u00e1rosh\u00e1za k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 helys\u00e9geiben\n\u00e1tv\u00e9szelte a nemt\u00f6r\u0151d\u00f6ms\u00e9g \u00e9vtizedeit. Ebben a\n\u201ement\u0151akci\u00f3k\u00e9nt\u201d lefolytatott munk\u00e1ban az egykori k\u00f6zk\u00f6nyvt\u00e1r\n\u00e9s m\u00fazeumi egylet hagyat\u00e9k\u00e1nak gondoz\u00e1s\u00e1val 1918-ban megb\u00edzott\nMijo Mandi\u0107nak, a k\u00e9s\u0151bbi V\u00e1rosi K\u00f6nyvt\u00e1r igazgat\u00f3j\u00e1nak\nel\u00e9v\u00fclhetetlen szerepe volt.<\/p>\n\n\n\n
A m\u00e1sodik\nvil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9ben (1941\u20131944 k\u00f6z\u00f6tt), amikor Szabadka\nideiglenesen visszaker\u00fclt Magyarorsz\u00e1ghoz, a Szegedi Egyetem\nR\u00e9g\u00e9szeti Int\u00e9zet\u00e9nek munkat\u00e1rsai megk\u00eds\u00e9relt\u00e9k a m\u00fazeumi\ntev\u00e9kenys\u00e9g fellend\u00edt\u00e9s\u00e9t, \u00e1m e pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1suk nem j\u00e1rt\nsikerrel.<\/p>\n\n\n\n
Az ugyan t\u00e9ny, hogy\na v\u00e1rosban m\u00e1r ekkor is l\u00e9tezett n\u00e9h\u00e1ny orsz\u00e1gos szint\u0171\nmag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9ny, \u00edgy pl. Dr. Prokesch Mih\u00e1ly vagy Dr. Jovan\n(Joca) Mileki\u0107 gy\u0171jtem\u00e9nye, de ezek ink\u00e1bb csak a k\u00e9s\u0151bbiekben,\na m\u00e1r megalakult V\u00e1rosi M\u00fazeum idej\u00e9n j\u00e1tszottak jelent\u0151sebb\nszerepet. Ut\u00f3bbi m\u00e1r a 30-as \u00e9vek folyam\u00e1n t\u00f6bbsz\u00f6r bemutatta\ngazdag k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti anyag\u00e1t, azonban nev\u00e9hez\nels\u0151sorban az 1949-ben B\u00e1cskai Gal\u00e9ria n\u00e9ven Palicson megnyitott\nk\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti gy\u0171jtem\u00e9ny f\u0171z\u0151dik. E kiv\u00e1l\u00f3 gy\u0171jtem\u00e9ny\ndarabjait ma a Matica Srpska gal\u00e9ri\u00e1j\u00e1ban, a Vajdas\u00e1gi M\u00fazeumban\n\u00e9s a V\u00e1rosi M\u00fazeum M\u0171v\u00e9szeti-, valamint T\u00f6rt\u00e9neti Oszt\u00e1ly\u00e1n\n\u0151rzik.<\/p>\n\n\n\n
Ricz P\u00e9ter<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A XIX. sz\u00e1zad utols\u00f3 \u00e9vtizedeiben Szabadk\u00e1t is el\u00e9rte az a kult\u00farszomj, ami tulajdonk\u00e9ppen m\u00e1r n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtizede fel\u00fct\u00f6tte fej\u00e9t a Monarchia, illetve annak keret\u00e9ben a t\u00f6rt\u00e9nelmi Magyarorsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n. Mi sem term\u00e9szetesebb, minthogy az oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyekben, azaz a gimn\u00e1ziumokban indultak meg az els\u0151 gy\u0171jt\u00e9si akci\u00f3k, illetve alakultak ki a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le gy\u0171jtem\u00e9nyek, k\u00f6z\u00fcl\u00fck is els\u0151sorban a numizmatikai, azaz […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2303,"parent":1039,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/917"}],"collection":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=917"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/917\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":918,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/917\/revisions\/918"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/1039"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/2303"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/gradskimuzej.subotica.rs\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=917"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}