...

Jantyik Mátyás festménye



Jantyik Mátyás (1864–1903): SZABADKÁNAK SZABAD KIRÁLYI VÁROSSÁ NYILVÁNÍTÁSA, 1896., Szabadkai Városi Múzeum, ltsz. U–1705

A nagyméretű olajfestményt Szabadka városa 1895-ben rendelte meg a millenniumi ünnepségre, és egy évvel később szerepelt a budapesti Műcsarnokban a millenáris tárlaton. A kép a tárlat befejeztével került a szabadkai városházára, az új szecessziós városháza kiépítésével pedig idővel a város múzeumi gyűjteményébe. Jelenleg a Historizmus és szecesszió című tárlaton tekinthető meg a Szabadkai Városi Múzeum első emeletén. 

A kép témája Szabadka város 1779-es fontos történelmi eseménye, amikor Maria Theresiopolis néven nyerte el a szabad királyi város címet, és egyúttal mentesült a feudális kötelezettségek alól. A 2 méter magas és megközelítően 3 méter széles kép azt a pillanatot ábrázolja, amikor Wlassics András királyi biztos -aki 1779. augusztus 30-ától szeptember 26-áig tartózkodott a városban-, nagyszámú tanú jelenlétében ünnepélyesen átadta a Chartát – jelen esetben az aranykulcsot – a városi tanács képviselőjének, Mamuzsich József főbírónak.  A festő nem lévén szabadkai, a város történetét és a több mint száz évvel azelőtti eseményt Iványi István Szabadka szabad királyi város története című munkájából ismerhette. 

Iványi szövegének ismeretében Mirko Grlica történész azonosította a festmény néhány alakját, miszerint Jantyik Mátyás a megbízóit, a 19. század végén fontos hivatalt betöltő szabadkai közszereplőket festette meg a képen. A királyi biztos Wlassics András alakjában a kép készültekor regnáló polgármester Mamuzsich Lázár vonásaira ismerhetünk; Ranits István, a Szent Teréz-székesegyház 18. század végi lelkészét a száz év múlva ugyanabban a templomban szolgáló Mamuzsich Mátyás arcával festette meg; Vojnich Zakariás, a Szenátus elnöke helyett pedig ifj. Vojnich Máté főügyész portréjára ismerhetünk. A városi tanács tagjai között is megtalálhatóak ismerős, 19. századi szabadkaiak, akiknek fényképeit mellékeljük. A festmény az eseményt a város főterén ábrázolja, amelyhez Jantyik Szabadka piacterének 1838-as rajzát is felhasználhatta. A kompozíció felső bal sarkában kivehető a Szent Mihály ferences templom, amely még a 20. század elején történő renoválása előtti állapotában látható, a másik torony hozzáépítése előtt. A festmény egyetlen hiteles motívuma a zászló, amely a 18. századi szabad királyi városi rang elnyerésekor készült. A zászlót az eredeti kopjával együtt ma a Szabadkai Város Múzeum őrzi.

A Jantyik által alkalmazott történeti kutatás módszere más historikus festőknél is előfordult, például  a Zentai csata (Eisenhut F., 1896),  A fiumei podesta felolvassa Mária Terézia királynő adománylevelét  1779-ben (Dudics A., 1895) és A szerbek vándorlása Csernovics III Arzén pátriárkával  (P. Jovanović, 1895) című művek megfestésénél. Nem lehet kizárni, hogy a festő leutazott Szabadkára is, hiszen az előkészületekhez való ilyen hozzáállás jellemezte a historizmus festőit. Az, hogy a történelmi kép színhelyét hűen kell megfesteni, a historizmus pozitivista vonásainak megjelenésére utal.

Ninkov K. Olga