...

A Szabadkai Sport Egylet kitűzője



Szabadka a sportok városa. Ennek a szép és nemes hagyománynak a gyökerei a 19. századig nyúlnak vissza. A 19. század első felében Szabadkán még nem léteztek sportegyesületek vagy szervezett sportélet, viszont a különböző lovas futtatásokban és az agarászatban sokan az ún. arisztokratikus sportágakat vélték felfedezni.

A korszerű testkultúra csak a 19. század második felében jelentkezett. Az 1867/1868-as tanévtől, a Eötvös-féle tanügyi reformok alapján a testgyakorlat kötelező tantárgyá válik a gimnáziumban. A belügyminisztérium 1876 december 15-én engedélyezte a Szabadkai Korcsolyázó Egylet működését, amellyel ez lett az első és egyben legrégibb városi sportegyesület. Nem sokkal később, 1878 augusztusában megszervezték az első nyilvános atlétikai bemutatót a mai Kertváros területén. A bemutató kezdeményezője Vermes Lajos (1860–1945) volt, aki a szabadkai (és a palicsi!) sportélet hajnalának emblematikus figurája lett. Vermes közreműködött és aktív szerepet vállalt a Szabadkai Torna Egylet megalakításában (1880) és további munkájában. A következő év (1881) nyarán már meg is szervezték az első palicsi játékokat, amelyeket sokkal később palicsi Olimpia-ként emlegettek. Mivel a Szabadkai Torna Egylet vezetőségében elejétől fogva nem volt kellő egyetértés, így megtörtént a szakadás. Ezután alakult meg az Achilles Sport Egylet (hivatalosan 1888 júliusában), amelyben Vermes Lajos ismét nagy szerepet vállalt. Az Achilles komoly szerepet kapott a palicsi játékok szervezésében és népszerűsítésében. Ennek ellenére a palicsi játékok napjai a 19. Század 90-es éveinek közepétől leáldozóban voltak.

Ebben az időben jött létre a Szabadkai Sport Egylet, amely 1894 augusztus 12-én alakult meg. Célja a testgyakorlás minden nemét terjeszteni és szervezni. A vezetőség, Piuković Józseffel az élen rendezvényeinek helyszíneként a mai Sétaerdőt azaz a Sugárút végén lévő városligetet nézte ki. Tervek a Sugárút megnyitásáról már léteztek, viszont ez akkor még nem következett be. A város beleegyezett a városliget ilyen nemű hasznosításába. A dokumentumok két teniszpályáról, egy építendő tekepályáról és a Rogina baráról áthelyezet korcsolyapályáról tesznek említést. Ezek képezhették a sétaerdei sportközpont alapjait a 19. század végén.

Az új egylet első tornászversenyét 1898-ban rendezte, de nem a Séterdőben hanem a Kertvárosban, ahol előtte egy rögtönzött sportpályát készítettek.

Az egylet labdarúgó szakosztálya 1898-ban létesült, majd egy év múlva, 1899 május 22-én megrendezték az első szabályos labdarúgómérkőzést is a Zombori kapunál.

Meg kell említenünk Matkovich Miklós nevét, aki az egylet szertárosa és művezetője volt. Sokoldalú sportember volt, aki amellett, hogy több versenyszámban is jeleskedett, kiváló pedagógus is volt, ehhez elég azt megjegyeznünk, hogy gimnáziumi tanárként rengeteg érmet nyert diákjaival, valamint mellette bontogatták szárnyaikat Sztantics György (Đuro Stantić) és Szárits János (Ivan Sarić) is.

Az egylet kitűzője kerek, külső része fehér, belseje kék, egyeznek a város színeivel. A külső kerek részben található felirat: SZABADKAI SPORT-EGYLET. A belső kék részen egy fehér sávon az 1894-es év van feltüntetve.