A Szabadkai Városi Múzeum Időutazás című történeti-néprajzi kiállítása a társadalomnéprajz és folklór szempontjai mentén (szórakozás, árutermelés, tudás, népi tudás, családi és szakrális ünnepek, szentelmények, lakodalom, női- és férfi szerepek, emlékezet, elmúlás) mutatja be egy többnemzetiségű régió szemléletét és közegét.
A kiállítás a 19–20. századi Szabadka és környéke általunk kiemelt történeti-néprajzi aspektusait mutatja be. A négy terem közül az első a céhesipar és a kézművesség, illetve a mesterségek bemutatására vállalkozik, aminek végpontján a városiasodás megkerülhetetlen csomópontja, a piac és az ott felhalmozott árú látható, a kávéház – mint a sikeres vásárlás megpecsételésére szolgáló hely – közvetlen szomszédságában. Ez a terem így nem kizárólag a céhes- és kézműiparral, de annak mögöttes tartalmával is foglalkozik, funkcionális megközelítésre helyezve a hangsúlyt.
A második teremben az iskolaügy, a mértékegységek és mérőeszközeik (mérleg, földmérő eszközök), valamint az Európán kívüli utazók vitrinjei, illetve a gyógyszertár található, ami igen látványos eleme a kiállításnak, egyben a Szabadkai Gyógyszertár vállalat nagyvonalú ajándéka múzeumunknak. Ez a terem a tudás bizonyos aspektusait hivatott bemutatni, úgymint a tudásszomj, a tudás megszerzése és a speciális tudás alkalmazása.
A harmadik terem a vallási és családi ünnepekből válogatva mutatja be a többfelekezetű város egyes vallási jeleit és jellegzetességeit, de ugyanebben teremben látható egy fiktív lakodalom egy részlete is, ahol a város és környéke minden nemzeti közössége a vonuló vendégek között látható: ezzel a viselet ünnepi volta mellett a lakodalom kiemelt ünnepi jellege is nyomon követhető. A termen belüli harmadik nagy egység az ünnepi étkezés, ami nélkül Szabadka környékén sem múlhat el jeles esemény, néha fölé helyezkedve a profán és szakrális ünnepeknek egyaránt: az ünnepi asztal(ok) egyik sajátossága, hogy bizonyos (látható) elemek nyomban felismerhetővé teszik, így a zsidó Széder-est, a pravoszláv házi védszentünnep vagy a magyar karácsonyesti vacsora is más-más elemekről ismerhető fel.
A negyedik terem a hagyományos néprajzi értelemben vett családi élet, azon belül a férfi- és női szerepek bemutatására vállalkozik azzal, hogy a tipikusan férfimunkákat a terem egyik oldalán, a női munkákat (és a gyermekek nevelését) a másik oldalon, a férfi szerepekkel szemben található vitrinekbe helyezi el. A felső vitrinekben a női és házimunkák, az alsóban a gyermekvilág eszközei láthatók (gyermekjátékok). Két vitrint a férfi- és női emlékezés bemutatásának szántunk: míg az előbbire a magán áhítat eszközei, az utóbbira a „bandázás” és a katonaélet tárgyi eszközei szolgálnak példákkal.
Dr. Papp Árpád