A kiállítás a 19–20. századi Szabadka és környéke általunk kiemelt történeti-néprajzi aspektusait mutatja be. A négy terem közül az első a céhesipar és a kézművesség, illetve a mesterségek bemutatására vállalkozik, aminek végpontján a városiasodás megkerülhetetlen csomópontja, a piac és az ott felhalmozott árú látható, a kávéház – mint a sikeres vásárlás megpecsételésére szolgáló hely – közvetlen szomszédságában. Ez a terem így nem kizárólag a céhes- és kézműiparral, de annak mögöttes tartalmával is foglalkozik, funkcionális megközelítésre helyezve a hangsúlyt.

A harmadik terem a vallási és családi ünnepekből válogatva mutatja be a többfelekezetű város egyes vallási jeleit és jellegzetességeit, de ugyanebben teremben látható egy fiktív lakodalom egy részlete is, ahol a város és környéke minden nemzeti közössége a vonuló vendégek között látható: ezzel a viselet ünnepi volta mellett a lakodalom kiemelt ünnepi jellege is nyomon követhető. A termen belüli harmadik nagy egység az ünnepi étkezés, ami nélkül Szabadka környékén sem múlhat el jeles esemény, néha fölé helyezkedve a profán és szakrális ünnepeknek egyaránt: az ünnepi asztal(ok) egyik sajátossága, hogy bizonyos (látható) elemek nyomban felismerhetővé teszik, így a zsidó Széder-est, a pravoszláv házi védszentünnep vagy a magyar karácsonyesti vacsora is más-más elemekről ismerhető fel.