A folyóirat 247., 248., 249. száma, karácsonyi melléklete és a 250. szám, Szakkönyvtár, Szabadkai Városi Múzeum (ltsz. 5718)
Július hónap tárgya a Szabadkai Városi Múzeum gyűjteményéből a The Studio angol nyelvű képző és iparművészeti folyóirat négy bekötött száma 1913 októberétől 1914 januárjáig (247., 248., 249. szám, karácsonyi melléklet és a 250. szám). A tárgy a múzeum szak-, illetve könyvtáros szakszóval élve “speciális” könyvtárában található, 5718-as leltári szám alatt. Emellett az állományban megtalálható az angol művészeti folyóirat még néhány bekötött száma, melyek a 1907-től 1914-ig, valamint 1925-től 1932-ig terjedő időszakból származnak, ezek azonban hiányosak. A folyóirat nyolc bekötött száma – 1912-től 1914-ig – tartalmazza Geréb Klára (1897–1944) saját kezű aláírását. Az 1912-es, 1913-as és 1914-es évfolyamok bekötött példányait textil borítja, ami a két világháború között könyvkötészet gyakori jelensége volt. A számok tulajdonosa, Geréb Klára választhatta a piros, zöld és sárga levelekkel, a háttérben vízszintes fekete-fehér csíkokkal díszített textilmintát.
A The Studio folyóirat Londonban jelent meg havonta 1893 áprilisa és 1964 májusa között, majd a nevét Studio International-ra változtatta. A The Studio folyóirat nemzetközi szabványos sorszáma ISSN 0963-5092. Charles Holme újságíró volt a folyóirat alapítója, 1895-től pedig a szerkesztője is. 1919-es nyugdíjba vonulása után fia, Charles Geoffrey Holme vette át a szerkesztőséget. A folyóirat a kortárs festészet és iparművészet témáival foglalkozott. Rendszeresen adott hírt az európai galériákban rendezett kiállításokról. A The Studio: a bibliography – The First Fifty Years, 1893–1943 című bibliográfiát Bryan Holme állította össze, és a londoni Sims and Reed Kiadó adta ki 1978-ban. The Studio folyóirat 1893. évi 1. számától az 1925. évi 90. számáig digitalizált formában elérhető a németországi Heidelbergi Egyetemi Könyvtár Digitális Könyvtárában. Szerbiában jelenleg a The Studio folyóirat számai a COBISS+ közös elektronikus katalógus szerint a szabadkai múzeum könyvtárán kívül megtalálhatók a belgrádi Építészeti Kar Könyvtárában (1950-től 1963-ig, kivéve az 1953-as és 1958-as évet), négy szám a Jugoslovenska Kinoteka Könyvtárában (egy szám jelölt évfolyam nélkül, továbbá egy-egy szám 1896-ból, 1901-ből és 1903-ból) és az újvidéki Szerb Matica Könyvtárában egy szám 1913-ból. Az említett hazai könyvtárakban meglévő kevés példány tehát növeli a Szabadkai Városi Múzeum Könyvtárában található számok jelentőségét.
Geréb Klára Szabadka első alkalmazott grafikusnője, aki emellett művészi grafikával is foglalkozott. 1897. július 21-én született Szabadkán. Szülőházában ma a Dr. Vinko Perčić Honi Galéria található. Az általános iskola négy osztálya után 1907-ben beiratkozott a Felső Leányiskolába. 1915–1919 között az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában tanult Budapesten – életének ezen időszakát dr. Ninkov K. Olga részletesen bemutatta a Geréb Klára, Szabadka első alkalmazott grafikusnőjének gyermekkora és tanulmányai című tanulmányában, mely 2019-ben jelent meg múzeumunk évkönyvében, a Museion 17. számában. Érdekesség, hogy Amelia Sarah Levetus, művészettörténész, a The Studio című folyóirat 1913. októberi 247. számában írást közölt az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskoláról, tíz oldalon ismertetve történetét, tantervét, tanszékeit, tandíját, ösztöndíjait és a tanári karát. Geréb Klára tehát a folyóiratból is tájékozódhatott az intézményről és nemzetközi tekintélyéről. 1919-ben, a történelmi események hatására abbahagyta itteni tanulmányait, majd az 1920/1921-es tanévben bécsi iparművész hallgató lett. 1921-től 1923-ig Ausztriában tartózkodott. Hazatérve Szabadkára, 1927-ben férjhez ment Fenyves Lajoshoz (1890–1945), a Bácsmegyei Napló napilap és a Minerva Nyomda társtulajdonosához. 1944-ben Auschwitzba hurcolták tizenöt éves Eszter lányával és tizenhárom éves István József fiával együtt. A koncentrációs tábor borzalmait nem élte túl, a holokauszt áldozata lett. A grafikusnőre emlékező Memento Geréb Klára (1897–1944) című kiállítás 2014. május 16-án nyílt meg a Szabadkai Városi Múzeumban, abban az épületben, ahol a művésznő férjével és gyermekeivel élt. Ugyanitt ma is megtalálható néhány műalkotása és személyes tárgya, például a fent említett folyóirat számai.
Szöveg: Papdi Izabella, könyvtáros
Fényképek: Kolovics Svetlana, fényképész