A Szabadkai Városi Múzeum Pillantás a múltba elnevezésű projektje keretében kéthetente más és más műtárgyat mutatunk be a múzeum különböző gyűjteményeiből. A tárgyakat a múzeum bejáratának jobb oldalán lévő, külön erre a célra kialakított kirakatban láthatják az érdeklődők.
Kezdeményezésünk lehetővé teszi, hogy Szabadka lakói megismerhessék a múzeumban őrzött kincseket, miközben intézményünk is bemutathatja gyűjteményeinek sokszínűségét olyan tárgyakon keresztül, melyek nincsenek kiállítva aktuális tárlatainkon. A kiállított tárgyak történelmi és kulturális hátteréről a mellettük lévő képernyőn juthatnak információhoz az érdeklődők.
Szabadkának története folyamán három városházája volt. Az elsőt még a 18. század közepén, 1751-ben emelték. A másodikat 1828-ban adták át. A harmadikat, amely még ma is díszíti a várost, 1908‒1910 között építették, a beltér befejezésére viszont 1912-ig várni kellett.
Az építkezést 1908-ban kezdték, az ezt előző három év a beérkezett projektek elbírálásáról, valamint a nyertes projekt kivitelezésének megtervezéséről szólt. Az előkészületekben hatalmas szerepet vállalt Bíró Károly polgármester is.
A szabadkai Városháza Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti műépítészek közös tervei alapján készült. Egyesek szerint neobarokk stílusban kellett volna kivitelezni, viszont Komor és Jakab kitartottak, az akkor igencsak korszerű stílus – a szecesszió magyar változata mellett.
Az épületnek négy bejárata van, belül négy udvarral rendelkezik. A földszintet tudatosan funkcionálisra tervezték – különböző üzlethelyiségeknek adott és ad otthont ma is. A városháza legmagasabb,76 m magas tornya is igen impozáns, kilátójáról szinte madártávlatból tárul elénk a város látképe. Ami a belteret illeti, az első emelet reprezentatív funkciójú, itt találjuk a tanácstermeket – Díszterem, a Sárga és a Zöld terem, valamikor a polgármester és az ispán hivatali helységei voltak, ma a közgyűlési ülések mellett esküvőket, illetve kisebb ünnepélyeket tartanak bennük. A termek legmeghatározóbb elemei Róth Miksa és Nagy Sándor vitrázskészítő mesterek alkotásai.
Szabadka, a Városháza építésének idején élte építkezési zenitjét. Akkoriban, a 19. század vége és a 20. század elején vált korszerű közép-európai várossá, ezt jól példázza a központban elhelyezkedő monumentális városháza és a korszak egyéb épületei is.