Bakonja fra Brne
A Szabadkai Városi Múzeum Pillantás a múltba elnevezésű projektje keretében kéthetente más és más műtárgyat mutatunk be a múzeum különböző gyűjteményeiből. A tárgyakat a múzeum bejáratának jobb oldalán lévő, külön erre a célra kialakított kirakatban láthatják az érdeklődők.
Kezdeményezésünk lehetővé teszi, hogy Szabadka lakói megismerhessék a múzeumban őrzött kincseket, miközben intézményünk is bemutathatja gyűjteményeinek sokszínűségét olyan tárgyakon keresztül, melyek nincsenek kiállítva aktuális tárlatainkon. A kiállított tárgyak történelmi és kulturális hátteréről a mellettük lévő képernyőn juthatnak információhoz az érdeklődők.
Milan Besarabić, Bakonja fra Brne (1955 körül)
A Bakonja fra Brne (1955) című karikatúraszobor, a műfaj egyik vezető jugoszláv képviselője, Milan Besarabić (Čačak, 1908 – Belgrád, 2011) szobrászművész műve. Munkásságát nagymértékben jellemezték azok a kis méretű szobrok, amelyeken a bemutatott karakter szatirikus vonásainak hangsúlyozásával egy humoros vonulatot vezetett be az ötvenes évek eleji szobrászatba.
A Szabadkai Városi Múzeumban található szobor azt a Bakonjaként ismert Ivo Jerkovićot ábrázolja, aki a családi hagyományt folytatva ferences szerzetes lett, és mint ilyen, főszereplője lett Simo Matavulj (Šibenik, 1852 – Belgrád, 1908) író 1892-ben keletkezett regényének. Az író humorosan és igencsak élethűen írja le a Dalmáciai Zagorje világát, és a Visovceben levő kolostor életét. A szobrászt az ottani élet realisztikus ábrázolása és a regény humoros intonációja ihlette meg, amikor megmintázta a regény főhősét.
Milan Besarabić, az itt látható kisplasztika szerzője, Petar Palavičini tanítványa. Egyike azon ritka jugoszláv szobrászoknak, aki karikatúraszobrászattal foglalkozott. A zimonyi karikatúra-iskola atyja, belgrádi műtermében pedig a szabadkai Kalmár Ferencet is oktatta, amiről Kalmár Komédiás című alkotása ad tanúbizonyságot (1954). A Szabadkai Városi Múzeum számára a Bakonja fra Brne című szobrot 1956-ban vásárolták meg a szobrászművész a szabadkai Városi Kiállítóteremben megrendezett tárlatáról.
Ljubica Vuković Dulić
művészettörténész, főmuzeológus
